JÁTÉKRA FEL!

Várkonyi András Péterné: Segíts nekem tékozló fiúnak!

  1. A játék neve, címe: 1. Segíts nekem tékozló fiúnak!
  2. A játék pedagógiai célja: 2. A gyermekek empatikus kompetenciáját fejleszteni, bibliai történet felelevenítése, életükbe ágyazása
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Közepes
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Egy kiránduláshoz szükséges gyógyszerek, egészségügyi doboz biztosítása (csípések megelőzése, esetleges rándulások kezelése, leégés megelőzése)
  6. Résztvevők száma: 21-30
  7. Résztvevők életkora: 5+,10+
  8. Játékidő: 15+
  9. Helyszín: Elsősorban szabadtéren játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: Előre rajzolt, készített ábrák; szakadt ruha
  12. Technikai igény: Jelzőszalagok az útirány megtalálásához
  13. Az előkészítés feladatai: 12. A játék levezetését több hetes előkészület előzte meg, mivel ez egy hittantábor 2. napjának délelőtti programján valósult meg. Ezért a tábor szervezőivel többször találkoztam, egyeztettünk, mikor, hol, és hogyan is lehetne megvalósítani ezt a játékot. Közös gondolkodás, csapatmunka előzte meg a játék levezetését. Mivel baráti kapcsolat fűz ezekhez a kollégáimhoz, így nem okozott nehézséget az előkészület.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Minden csoportnak volt egy idősebb kísérője.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A Mecsek egyik gyönyörű helyszínét választottuk az akadálypálya helyszínének. Oda a gyerekekkel egy helyi járatos busszal jutottunk el. Harminc gyermekkel és hat kísérő tanár és szintén hat fiatal önkéntes. Égervölgyből Égertetőig kellett eljutniuk, hat állomás érintésével. A csoportok beosztásánál figyeltünk arra, hogy kisebbek és nagyobbak egyaránt legyenek a csoportokban. Az állomás vezetői elindultak és elfoglalták a helyüket. Kis pihenés után indítottuk az első csoportot.
  17. A játék menete, játékszabályok: Az öt-hat fős csoportok egy erdőben, különböző állomásokon, feladatokat oldanak meg. Téma: Az irgalmasság gyakorlása. A feladatmegoldás a csoportmunka szabályaihoz alkalmazkodik, tehát igyekszik minden tagot bevonni, feladatot adni mindenkinek. Az első állomáson én vártam őket. Drámajátékban megjelenítettem a tékozló fiút. Rongyos ruhába öltöztem, disznót, vályút, készítettem, és eljátszottam, hogy mennyire szerencsétlen vagyok. Segítséget kértem tőlük, mert éhes voltam, három napja nem ettem. Az volt a célom, hogy valami ételt kapjak tőlük. Majd azt a tanácsot adják a kérdésemre („Mihez kezdjek ezek után? Mit tanácsoltok?”), hogy menjek haza atyámhoz. Ez a cél csak akkor valósulhatott, ha rájöttek, melyik bibliai történetről van szó. Szabály volt, hogy részt kell mindenkinek venni a feladatból, amikor az állomáson vannak csak a feladatra koncentrálni, és abban az irányban haladni tovább, amit megjelöltünk. Tíz perc állt rendelkezésemre, ez idő alatt kellett elérnem, hogy beleéljék magukat a helyzetembe, és segítséget nyújtsanak.
  18. A játék lezárása: Miután teljesítették a feladatot, megkérdeztem, hogy melyik bibliai történetről van szó, könnyű volt-e kitalálni, hogyan folytatódik a történet, mi a tanulsága, milyen szereplők vannak még benne, szeretik-e a történetet stb. Pedagógiai cél volt fel eleveníteni a történetet, nevelési cél volt, hogy levonják a tanulságát, a saját életükben megtapasztalva az irgalmasság gyakorlását, még ha ilyen játékos kereteken belül is. Célom volt még a szegénység iránti érzékenyebbé tétel.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Minden csoport teljesítette a feladatot. Csoportonként egy élelmet fogadtam el. Az akadályverseny után visszakapják ezt a gyerekek. A feladatteljesítés végén kaptak egy borítékot, ami egy kép részletét rejtette. Ha minden állomáson jól teljesítenek, sikerül összegyűjteniük hat borítékot, és kirakniuk a képeket.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A feladatok ennek a tanévnek a „témaévéhez” kapcsolódtak (Irgalmasság éve), de ez minden évben formálódhat a meghirdetett év tartalmához. Valamint a gyermekek létszáma, korosztálya, és mivel több iskolából, több tanártól érkeztek, különböző kompetenciákkal, ezért elsősorban ezeket a szempontokat kell figyelembe venni. Amin nem kell változtatni az a helyszín, noha az időjárás közbe szólhat. Vagy esetleg a hetes napközis tábor időpontjában a napok tematikus egységét lehet változtatni. Fontos, hogy szabad térben, erdőben legyen, érdemes egy ilyen napközis táborban kihasználnunk az adott természeti lehetőségeket
  21. A játékvezető speciális feladatai: Jó színészi képesség, gyermekközpontú gondolkodás, nyitottság, kreativitás, személyes megszólítottságra való képesség szükséges.
  22. Egyéb/megjegyzés: A nap végén közös kiértékelés a tábor vezetőjével, és a segítő tanárokkal, gyerekekkel.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Várkonyi András Péterné