JÁTÉKRA FEL!

Várhidi Gábor: Kártyacsata

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Kártyacsata
  2. A játék pedagógiai célja: A résztvevők ráhangolása a valószínűség-számítás matematikai témakörére.
  3. A játék jellege: Bemelegítő, ráhangoló
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A mozgás során figyeljenek egymásra a résztvevők.
  6. Résztvevők száma: -8,8-14
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 1-5 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: 1 csomag magyar kártya
  12. Technikai igény: 1 db asztal
  13. Az előkészítés feladatai: Az asztalt úgy kell elhelyezni, hogy előtte legyen elegendő tér a csapatok felsorakozásához és mozgásához. Ismertetni kell a magyar kártya lapjait azokkal, akik kevésbé ismerik.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Segíthetnek a megfelelő tér kialakításában, esetleg a magyar kártyát már jól ismerő tag segíthet a kártyalapok ismertetésében.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: 2 db 3 vagy 4 vagy 5 fős csapat kialakítása (esetleg egy másik játékkal), a csapatok felállása és a kártyalapok kiosztása. A kártyák erősorrendjének tisztázása.
  17. A játék menete, játékszabályok: 1. Két 3, 4 vagy 5 fős csapatokat alakítunk ki. 2. A csapatok tagjai egy sorba állnak egymással szemben az asztal két oldalán. 3. Minden játékos 3 db kártyalapot kap. 4. A játék kezdetekor a két egymással szemben a sor elején álló játékos a lapjaiból tetszőlegesen kiválaszt egyet, s az asztalra helyezi. 5. Aki az erősebb lapot rakta, az felveszi a másik gyengébb lapot. (a lapok erősorrendje színtől függetlenül: 7, 8, 9, 10, alsó, felső, király, ász – esetleg 7, 8, 9, alsó, felső, király, 10, ász – ezt tisztázni kell a játék elején). Ha a két lap azonos erősségű, egyikük sem vesz fel lapot. 6. Mindkét játékos a sor végére megy. 7. A következő két játékos megismétli az előbbi 4 – 6. pontokat. 8. Ha egy játékosnak elfogy a lapja, kiáll a sorból.
  18. A játék lezárása: A játék véget ér, ha az egyik csapat összes játékosának elfogyott a lapja.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Megkérdezem a játékosokat, hogyan érezték magukat, mit tapasztaltak a játék során. Később a valószínűség-számítás tanításakor vissza lehet térni a tapasztalatokra, egyszerű számításokat lehet végezni a játék kapcsán.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ha 10-nél több játékos van, akkor lehetséges 2 pakli kártyával, esetleg francia kártyával játszani. Ha hosszabb játékot szeretnénk, akkor lehetséges 4 vagy 5 lapot adni fejenként a játékosoknak. Lehet adut bevezetni a játékba (pl. valamelyik szín erősebb a többinél). Lehet pontversennyé alakítani: több játékot lejátszani egymás után, a győztes csapat mindig annyi pontot kap, ahány lapja megmaradt összesen egy játék végén. Kiegészítés játékosrablással: ha valaki királyt rak le, s veszít vele, akkor az ellenfél játékosának át kell állnia ő sorába, közvetlenül őmögé.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A kártyalapok nevének és értékének tisztázására mindig sort kell keríteni, mert akadnak mindig, akik régen vagy alig játszottak magyar kártyával. Ez azért is hasznos, mert később a valószínűség-számításos feladatokban gyakran fordul elő a magyar kártya.
  22. Egyéb/megjegyzés: A résztvevők élvezték a játékot.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Várhidi Gábor