„A várban kialakított szállodában elszaporodtak a középkorból visszajáró kísértetek. Az igazgató a különleges ügynökségtől kér segítséget, ami egy szellemirtót küld az emberalakú szellemek közé, hogy elpusztítsa azokat. A szellemirtónak különleges képessége van: kacsintással tudja megsemmisíteni a kísérteteket. Minden játékos húzzon egy üveggolyót, aki a kéket húzza, az lesz a szellemirtó, a színtelen golyókat húzók lesznek a szellemek. A golyókat ne mutassátok meg egymásnak! Most pedig üljetek körbe! Tapsra mindenki nézzen a többiek szemébe! A szellemirtó feladata az, hogy kacsintson rá úgy egy játékosra, hogy a többiek azt ne vegyék észre. Amelyik szellemre rákacsint, az köddé válik, annak rá kell borulnia a térdére. Ha a többi szellem közül valaki gyanakszik, hogy ki a szellemirtó, kézfelnyújtással jelezze, de ne árulja el, kire gondol! Ha már hárman jeleztetek, akkor megállunk és a „most” vezényszóra egyszerre kell majd rámutatni arra a társatokra, akire gyanakodtok. Ha kitaláltátok, megmentettétek a szellemközösséget, a kacsintó játékos kiesik. Ha bármelyikőtök tévedett, azaz nem ugyanarra a játékosra mutattok rá, vagy tévedtek, mindhárman köddé váltok, kiestek a játékból. A játék addig tart, amíg le nem bukik a szellemirtó, vagy összesen négyen maradtok.”

Tóthné Nagy Margit
Célcsoport: >15