JÁTÉKRA FEL!

Tóth Olivér: Színskála váltó

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Színskála váltó
  2. A játék pedagógiai célja: Közös gondolkodás (csapatban), memória fejlesztés, sportszerű szabálykövető magatartás fejlesztése, versenyszellem fejlesztése, játék öröme.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A játékosok mozgása közben az ütközések elkerülésére törekedjenek (főképpen a váltásnál történhetnek ütközések.)
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: Bóják (sok színben 4-6 színben), zsámolyok/padok/székek ahová pakolják a gyerekek a bójákat. Szőnyegek/zsámolyok ami falként szolgál (e mögött tevékenykedik a színskálát ellenőrző tanuló), illetve kréta.
  12. Technikai igény:
  13. Az előkészítés feladatai: A versenyző/játszó csapatok számának megfelelően a bóják (szín, vagy méret/alak szerinti) kiválogatása. A színskálát ellenőrző hely/fal kialakítása zsámolyból/iskolapadból, szőnyegből. Illetve a bójalerakó hely kijelölése, bójahelyek bejelölése (krétával).
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A csapatok tanulói a bójaszíneket ki tudják válogatni, illetve a játékhelyszínt zsámolyokat/padokat/székeket a pedagógus utasításainak megfelelően tudják elhelyezni.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Csoportalakítás bójaszínek segítségével. Pl. 15 tanuló esetén 3 színt használva a játékterületen szétszórunk 15 bóját, amikből minden tanuló egyet választ. Az azonos színt választó tanulók lesznek csapattársak. Ebben a játékban nem szükséges, hogy azonos létszámban legyenek a csapatok, azaz 16 fő esetén maradhatunk a három csapatnál (5-5-6 fő), de ha van annyi bójánk a játékhoz, akkor lehet 4x4 fős csapatokat is alkotni. (Véleményem szerint a 4 fő a legkisebb csapatlétszám ebben a játékban.)
  17. A játék menete, játékszabályok: I. Játéktér kialakítása 1. Indulózóna kijelölése csoportlétszámnak megfelelő színű 1-2 bójával. Én három csapatban játszottam (piros-sárga-zöld) csapatok. 2. Bójalerakóhely kijelölése kb. 10-12 méterre az induló helytől. Én zsámolyokat használtam, de lehet tornapadot, székeket is használni. Illetve egyszerűen csak a talajra tehetik a gyerekek a bójákat, de átláthatóbb a játék ha magasabban vannak a bóják, mint a talajszínt. Krétával megjelöljük a helyeket a zsámolyon ahova a bóját le kell tenni (pl. 1-5-ig, 1-es hely, 2-es hely stb.) 3. Ellenőrző hely kijelölése (1-3 méterre a bójalerakótól). Itt én zsámolyt használtam, de lehet tornaszőnyeget stb. használni. A lényeg, hogy a versenyző játékosok ne láthassák a zsámoly/szőnyeg mögötti színsort. II. Játék szabály 1. A csapatok hagyományos váltóverseny szerűen versenyeznek egymással.(Egyszerre egy tanuló mozoghat a pályán, egymást kézráütéssel váltják a kiinduló helyen.) 2. Kijelöl minden csapat egy tanulót aki a színskálát fogja az ellenőrző helyen kirakni. Nagyon fontos, hogy ez a tanuló sohasem a saját csapatának teszi ki a színskálát, hanem valamelyik ellenfél csapatnak. Pl. egy öt színből álló színskála 1-es piros, 2-es kék, 3-as zöld, 4-es sárga, 5-ös fehér. Az ellenőrző helyen lévő tanuló a kezébe vesz egyszínű bójákat, amiket akkor fog letenni az ellenőrző helyén, ha versenyző tanulók jó helyre tették az adott színű bóját. 3. A versenyző tanulók megkapják az öt különböző színű bójáikat. 4. Tanári jelre indul a játék, amikor a csapatok első emberei egy színt választva elfut a bójalerakó helyre, és ott valamelyik helyre leteszi a kezében lévő bóját, majd visszafut a csapatához. Itt váltóverseny szerűen (kézráütéssel) váltja a következő tanulót. Amennyiben nem a megfelelő helyre tette a bóját, akkor az ellenőrző helyen lévő tanuló nem tesz semmit. Ha viszont megfelelő helyre tette a játékos a bóját, akkor az ellenőrző helyen lévő tanuló a saját bójakészletéből (én sárga bóját használtam, mert ebből van sok, de lehet papírlap/kartonból készített jelzést használni) kitesz egyet az adott helynek megfelelően. Azaz, ha a 2-es helyre tették a kék bóját (helyesen) akkor az ellenőrző tanuló is a kettes helyre teszi a saját jelzőbójáját. 5. A tanulók egymás után kihordják az öt bójájukat, és a választott helyre teszik azokat. 6. Miután minden bója kikerült a bójahelyre futó két bója megcserélésével tudja a színskálát módosítani. 7. A játék addig tart míg a csapat ugyanazt a színskálát rakta ki, mint az ellenőrző helyen lévő tanuló. 8. A leggyorsabb csapat 1 pontot, a második 2, a harmadik 3 pontot kap. 9. Minden játék után az ellenőrző helyen lévő tanulót cseréljük. (változat: én felmentett/sérült tanulót játszattam itt, ők csapaton kívüliek voltak.)
  18. A játék lezárása: A játék végén összesítjük a pontokat, a legkevesebb pontot szerzett csapat volt a legjobban teljesítő csapat. Játékstratégia megbeszélése.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Közös taps, tetszésnyilvánítás hanggal, dübögéssel. Pacsizás az ellenfelekkel. A fejlesztő játék (mint élmény fontosabb), mint az eredmény!
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Tanteremben is kialakítható egyéb eszközök bevonásával (korong, dobókocka, füzet, könyv, plüssfigura...).
  21. A játékvezető speciális feladatai: Az ellenőrző játékos tevékenységének figyelemmel kísérése. Igazából ez a sava-borsa a játéknak, mert ha ez nem megfelelő, akkor a versenyző játékosok meg lesznek tévesztve. Illetve a megfelelő váltás felügyelete. A gyerekek képesek hamarabb indulni, mint ahogy az a játékszituáció megengedné (az előző játékos még nem ért vissza az induló helyre.)
  22. Egyéb/megjegyzés:
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Tóth Olivér