JÁTÉKRA FEL!

Tóth Judit Gabriella: Kapitány mondja / Óvónéni (XY) kéri

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Kapitány mondja / Óvónéni (XY) kéri
  2. A játék pedagógiai célja: figyelemfejlesztés, felhasználható még testséma-fejlesztésre, iránydifferenciálás játékos gyakorlására, vizuális észlelés fejlesztésére
  3. A játék jellege: Kommunikációs
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések:
  6. Résztvevők száma: -8,8-14,15-20
  7. Résztvevők életkora: 5+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Különösebb kellék nem szükséges hozzá, de a kapitányon lehet egy papírcsákó. Amennyiben a testséma-fejlesztés, illetve a jobb – bal fogalmának differenciálása, annak gyakorlása a cél, a gyerekek bal kézfejére lehet ragasztani vagy rajzolni egy piros szívecskét. A kiterjesztett változatokban korongok, hajpántra applikált nyuszifülek használhatók.
  12. Technikai igény: nincs
  13. Az előkészítés feladatai: A kényelmes mozgáshoz játékosonként max. 70 cm- 80 cm távolságot érdemes biztosítani. Amennyiben szükséges, a résztvevők bevonásával elő lehet készíteni a termet.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: nem szükséges előkészület
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei:
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Elegendő a játékszabály ismertetése a pedagógiai cél és a korcsoport számára megfelelő kerettörténettel.
  17. A játék menete, játékszabályok: a.) Kapitány mondja A játékvezető átalakul kapitánnyá (felteheti a papírcsákót), a játékosok katonákká. A kapitány szemben áll a sereggel és parancsokat fog osztogatni. Ha úgy kezdi a parancsot, hogy „Kapitány mondja,…”, végre kell hajtaniuk a katonáknak a hallottakat. Ha az utasítás elején nem hangzik el a „Kapitány mondja,…” tagmondat, a katonáknak nem szabad megmozdulniuk. Aki végrehajtja a „Kapitány mondja” nélküli mondatokat, az „megsebesül” (leül), de segít a továbbiakban a kapitánynak szemmel tartani, figyelni a többi katonát. A játék győztese – a legutoljára állva maradt, legjobban szót fogadó katona – kitüntetést kap: ő lesz a következő játékban a parancsokat osztogató kapitány. b.) Óvónéni/ tanító néni kéri/plüssmaci kéri A játékvezető szemben helyezkedik el a játékosokkal. Az illedelmes gyerekek, csak azt a mondatot értik meg, ami úgy kezdődik: „Kérlek,…”, a többi utasítást meg sem hallják. Aki végrehajtja a „Kérlek” nélküli mondatokat, kap egy hajpántra rögzített nyuszifüleket, hogy legközelebb jobban halljon és a játékvezető mögé kell ülnie, hogy onnan segítsen a játékvezetőnek figyelni a többieket. A játék végéig nem tévesztő gyermek lesz a győztes, ő lehet a következő „utasításosztogató”.
  18. A játék lezárása: Az első játék vége után érdemes megbeszélni, hogy hány kör fér bele a tervezett időbe, mert minden résztvevő számára erős motivációt jelent, hogy ő is kipróbálhassa a parancsosztogató szerepet.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A legügyesebb játékos jutalma, hogy ő lehet a következő játékban a „parancsosztó”. A legutolsó kör győztesét tapssal jutalmazzuk.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Testséma fejlesztéshez, a jobb és bal fogalmának gyakorlásához is alkalmas a játék. Ebben az esetben elegendő karmestert választani, aki olyan instrukciókat ad pl.: „Tedd csípőre a kezedet! Fogd meg mindkét vállad! Emeld fel a jobb kezedet! Fordulj balra! Fogd meg a bal térdedet a bal kezeddel! stb.” Aki téveszt, nem esik ki a játékból – mert ebben az esetben cél a minél több gyakorlás-, hanem egy kék korongot kap. Az lesz a győztes, akinek a legkevesebb a kék korongja. Vizuális észlelés fejlesztéséhez könnyebb változata a „Tükröm, tükröm, csináld ezt!”. Egy játékos szemben helyezkedik el a többiekkel. Ő mutat egy mozdulatot, amit a többiek tükörként utánoznak. A játékvezető vagy a tükörben nézegető a jól végzett utánzó mozdulatokért mosolygós arcos korongot ad a „tükröknek”. A játék győztese a legtöbb korongot gyűjtő.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Fontos az igazságosság és az, hogy mindig van újabb lehetőség a gyakorlásra, játékra. A kudarcélményt tompítja, ha a játékosok ki is esnek egy szerepből, továbbra is játékban maradhatnak egy másik „megbízatással”. Az izgalom fokozására itt is ki lehet próbálni, hogy minél jobban megy a játék, érdemes annál gyorsabban vezetni a játékot.
  22. Egyéb/megjegyzés: A Kapitány mondja játékra még a karantén ideje előtt, 2020. március 7-én a szarajevói Magyar Házban került sor, ahol minden hónap egyik szombatján 2 órás klubfoglalkozást tartanak olyan gyerekek számára, akik részben magyar felmenőkkel rendelkező helyi lakosok, és szüleik fontosnak tartják a magyarságuk továbbadását, illetve magyar, Boszniában kiküldetésben dolgozó szülők gyermekei. A foglalkozásokat rendszerint a helyi Petőfi-ösztöndíjas vezeti két nyelven. A magyar közösség életébe januárban kapcsolódtam be, másodszor találkoztam a gyerekekkel ilyen formában, de most először került sor közös játékra. Ezen a délelőttön a március 15-i ünnepélyre készültünk elő. A foglalkozásra 12 gyermek érkezett, életkoruk 7-14 év közé esett. Tolmács segítségével a gyerekeknek először az 1848-as eseményekről meséltem, majd Gárdonyi Géza Bolond Istók generális című meséjét olvastam el. Ennek megfelelően „Generális mondtá”-ra változtattuk a játék ukázt osztó mondatát. A játékot 10 percben beszéd- és figyelemfejlesztéssel egybekötött levezetésnek, felfrissítésnek szántam, utána kézműveskedés következett. A helyszín kicsit szűkös volt, ami a mozgásteret és az utasítások lehetőségeit korlátozta, de a gyerekek így is nagyon élvezték a játékot. Sajnos, csak két fordulóra volt időnk, mert a foglalkozás első része kicsit elhúzódott. Azt hiszem az „elmélet” után, nagyon igényelték már a kicsit mozgalmasabb feladatot. Nekem a legnagyobb nehézséget a gyermekek eltérő magyar nyelvi tudása jelentette. Igyekeztem érthetően, rövid, egyszerű utasításokat adni (pl: Kapitány mondja, emeld fel a kezedet!), de mindig akadt egy kérdező, aki – tulajdonképpen jogosan – megkérdezte: ”Melyiket?”. Volt, aki utánozta a valamelyik társát, ami éppen nem mindig a helyes mozdulat volt, s ezen néhányan jókat szórakoztak. Utólag úgy látom, kicsit zavaró volt, hogy a játék a Bolond Istók meséje után következett, mert, akik kevésbé figyeltek a játékszabályra, mint a mesében, először fordítva akartak csinálni mindent. Talán a kerettörténet elmagyarázására még több időt kellett volna fordítani. (Ebben is kaptam tolmácsolási segítséget.) Az első játékot időhiány miatt nem tudtuk végig játszani a győztesig. Gyorsítani kellett. A gyerekek is nagyon felfokozott állapotban voltak, ezért a következő játékban a legfegyelmezettebb kisgyermekre ruháztam át a generális szerepét. A játék biztosan tetszett a gyerekeknek, mert utána, a kézműveskedés közben így kommunikáltak egymással: „Generális mondta, add ide a ragasztót!”
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó:
  24. A Játékot lejegyezte: Tóth Judit Gabriella