„A Vadnyugaton vagyunk, a nagy vasútépítkezéseknél. Ahhoz, hogy a pályát tovább tudjuk építeni, újabb földek megszerzése vált szükségessé. A tulajdonosok nem akarják eladni a földjeiket, ezért a vasúttársaság elnöke egy földtulajdonosi közgyűlést hív össze. A játékosok egyenként, egy átlátszatlan zsákba tett, a játékosok számánál kettővel kevesebb üvegszínű és egy-egy más, elütő színű gyöngyből kihúznak egyet-egyet. Akihez került a (mondjuk piros színű) gyöngy, az lesz az elnök, a másik, (mondjuk kék színű) a titkár, vagyis a jeladó. A játékosok körbeülnek, mert kezdődik a gyűlés. A titkár jelt ad, (pl. feláll, tapsol, a levegőbe lő… :), mellyel jelzi, hogy a gyűlés elkezdődött. Az elnök feladata az lesz, hogy rákacsintson a többiekre úgy, hogy csak az a tulajdonos vegye észre, hogy mit csinált, akire kacsintott. Akire az elnök rákacsintott, annak megszerezte a földjét, vagyis ezen a gyűlésen a továbbiakban nem játszik. Ha valaki észreveszi, hogy ki az elnök, akkor azt jeleznie kell, de egyelőre még nem árulhatja el, hogy kire gyanakszik. Ha már három tulajdonos sejti, hogy ki az elnök, akkor nekik egyszerre kell rámutatniuk arra a játékosra, akire gyanakszanak. Ha nem ugyanarra mutatnak rá, akkor mindhárman kiesnek a játékból, vagyis elvesztik a földjüket. Ha mindannyian ugyanarra mutatnak, akkor az a játékos esik ki, akire rámutattak (akkor is, ha nem ő az elnök). Ha az elnökkel együtt már csak hárman maradtak a játékban, – a titkár nem számít bele ebbe a számba – akkor az elnök nyert, kezdetét veheti, avagy folytatható a nagy építkezés, hiszen már nem lesz három résztvevő, aki gyanakodna. Ha pedig lefülelik az elnököt, akkor a tulajdonosok tovább művelhetik földjeiket, vagyis nyernek.”

Tempfliné Sal Erzsébet
Célcsoport: 10-14 év,>15