„Egyszer volt, hol nem volt volt egyszer egy óvodás csoport. Nem messze tőlünk, itt az Üveghegyen túl, a kerek erdő közepén. Az óvónénijük, nagyon kedves és aranyos, volt. Volt egy kis kosárkája telis teli játékötletekkel. Egy nap az ovisok nem figyeltek az óvónénire. ha azt kérte halkabban játszanak, ők bizony hangoskodtak, ha azt kérte segítsenek neki egy kicsit, szanaszét szaladtak. Lehet, hogy azért , mert rossz idő volt, lehet, hogy azért, mert spenót volt ebédre. Nem tudom. Lili néni gondolt egyet és elővette a kosárkáját. Elővarázsolt belőle egy játékot. Csiribú, csiribá, dinom-dánom! Üljetek körbe gyerekek és…… Tudjátok mit? Próbáljuk ki mi is! Üljetek körbe és ha mondom csukjátok be a szemeteket. Akinek megérintem a fejét, ő lesz a kacsintós ovis, a többiek a figyelők. A kacsintósnak rá kell kacsintania valakire, anélkül, hogy a többiek észrevennék. Akire rákacsintott, kijjebb ül a körből. Próbáljunk meg kacsintani! Így kell! Ha valaki észreveszi, hogy ki kacsintott emelje a magasba a kezét, de ne árulja el! Ha már hárman is feltettétek a kezeteket, számolok háromig és rá kell mutatni arra, akire gondoltok, aki a kacsintós. Ha kitaláltátok, lelepleződött, ha nem kijjebb ültök ti is a körből. Jó játékot varázsolt az óvónéni? Tényleg nagyon kell figyelni ebben a játékban? Kiderül a játék végére!”

Tariné Urbanics Hajnalka
Célcsoport: < 5 év