„Kedves Gyerekek! Most egy olyan játékot fogunk játszani, aminek az lesz a lényege, hogy rajta kell kapni a gyerekeknek a Mikulást. Mindenkinek húznia kell a kezemből egy kártyát, úgy, hogy a többiek ne lássák, hogy mi van rajta, aki a Mikulás lapot húzza, ő lesz a Télapó. ( A többi kártyán is ünnephez kapcsolódó motívumok vannak.) A kártyákat most vissza szeretném kérni. Mindenki üljön le körben és váltásra nézzen a többiek szemébe! A Mikulásnak az lesz a feladata, hogy rákacsintson a többiekre úgy, hogy csak az a játékos vegye észre, hogy mit csinált, akire kacsintott. Akire a Mikulás rákacsintott az kiesik a játékból. Ha valaki észreveszi, hogy ki a kacsintó, akkor azt jeleznie kell, de egyelőre még nem árulhatja el, hogy kire gyanakszik. Ha már három játékos sejti, hogy ki a kacsintó, akkor nekik egyszerre kell rámutatniuk arra a játékosra, akire gyanakszanak. Ha nem ugyanarra mutatnak rá, akkor mindhárman kiesnek a játékból.Ha mindannyian ugyanarra mutatnak, akkor az a játékos esik ki, akire rámutattak (akkor is, ha nem ő a kacsintó).Ha a Mikulással együtt már csak hárman maradtak a játékban, akkor a Mikulás nyert. Hiszen már nem lesz három résztvevő, aki gyanakodna.Ha a pedig lefülelik, akkor a többiek nyernek.”