„Kedves kis mezőn élő állatok! Van köztünk egy sas mama és a fiókái éhesek, ennivalót kell gyűjtenie nekik. Nekik mi vagyunk a legfinomabb falatok: egérkék, pockok, nyuszik. Mindenki húz tőlem egy kártyát, de senkinek nem mutathatja meg és nem is mondhatja el másnak, hogy ő kicsoda! A kártyákon mezei rágcsálók vannak, kivéve 1 kártyát, amin a sas mama van. A játék lényege, hogy körben ülünk törökülésben és egymás szemébe nézünk. Mindenki néz körbe, mindenkire – mindig másra. A sas mama akkor tud elkapni egy kisállatot, ha (rákacsint vagy) pislant egy nagyot mindkét szemével. Akire így rápislant a sas, az előre gömbölyödik az ölébe és már nem játszik, mert a sas mama elvitte és megetette őt a picinyeivel. Az az ügyes, aki észreveszi, hogy valaki másra rápislant a sas mama – az gyorsan a szájára szorítja mindkét kezét és többet nem néz a sas mamára, különben őt is elviszi ennivalónak. Nem mondd semmit, csak szorítja a száját és a többiek szemébe néz csak. Ha ránéz a sas mamára és ő rápislant, akkor őt is el tudja vinni és össze kell gömbölyödnie neki is. Közben persze sas mama csemegézik közülünk. Amint viszont hárman szorítjuk a szánkat, akkor megáll a játék. Számolunk 3-ig és egyszerre mutatunk rá, hogy ki a sas mama szerintünk. Ha mindhárman ugyanarra mutatunk, akkor mi győztünk – a kis rágcsálók. Ha nem, akkor folytatódik tovább. Ha viszont mindenkit elvitt a sas mama és már csak 3 élő állatka marad (mert a többiek már összegömbölyödve várják a sorsukat), akkor pedig a sas mama győzött. Ha vége, akkor újra osztjuk az összekevert kártyákat és kezdődik elölről… Kezdődjön a menekülés és a vadászat!”

Szűcs-Tegzes Beatrix
Célcsoport: 0-5