JÁTÉKRA FEL!

Szőkéné Németh Ibolya: Térdre csapó

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Térdre csapó
  2. A játék pedagógiai célja: A játék célja, hogy a diákjaim új német szavakkal ismerkedjenek meg, bekapcsolva a látás, hallás és a cselekvés segítő erejét gyorsítsuk meg a memorizálási szakasz első fázisát.
  3. A játék jellege: Ismerkedős
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: diákok székei mögött hátrébb kell húzni a padokat, h esetleges hátráláskor nem ütközzenek bele.
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: szókártyák
  12. Technikai igény: székek, bár állva is játszható
  13. Az előkészítés feladatai: A helyszínen a székek körberakása(, egyel kevesebb, mint a játékos).
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A szókártyák elkészítésébe esetleg bevonhatók
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játék elején a kapott szókártyákról mindenki felolvassa saját szavát, megbeszéljük a jelentését is, majd elismételjük. Megismerik a játékszabályokat.
  17. A játék menete, játékszabályok: A diákok körben ülnek, egyikük középen áll. Mindenkinek a kezében szókártya. Aki a kártyáján lévő szót hallja, annak a diáknak ki kell mondania egy másikuk szókártyáján lévő szót, mielőtt a középen álló diák odalép hozzá és megérinti a térdét. Ha előbb csap a térdére, akkor helyet cserélnek, most neki kell a többiek szavát előbb észre venni, minthogy kimondanának egy újabb szót. Aki a kör közepéről kikerül, addig nem ülhet le, míg le nem olvas egy újabb szókártyát. Így lesz gördülékeny a játék.
  18. A játék lezárása: A játék nem kiesős, addig tart, amíg már nincs szükségük igazán a szókártyákra ahhoz, h egymást megnevezzék.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Dicséret, amiért jókedvűen és gyorsabban tanulták meg a szavakat.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: – Ismerkedős játéknak is jó. – Ha a diákok nagyobbak, akkor lehet több kötöttséget is megadni játékszabályként. pl: nem mondhatja senki a szomszédai szavát, különben ő megy be a kör közepére. Vagy: Senki nem mondhatja azt a diákot, aki őt mondta előzőleg (, nem lehet visszamondani). – Ha valaki a kör közepén álló diák szavát mondja, akkor helyet cserélnek. – Amelyik szó túl könnyű, vagy túl sokszor elhangzott már, azt lecserélhetem, ezzel növelhetem a megtanulandó szavak számát. – Ha már jól mennek a szavak, félre tehetjük a szókártyákat, és a memória további fejlesztésére használhatjuk a játékot. – Kezdettől is játszhatjuk szókártya nélkül, akkor lehet egy ismétlési -rögzítési célja a játéknak, például foglalkozás végén.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Először csak a főbb szabályokkal játszunk, lehet fokozatosan nehezíteni. Figyelni kell, hogy a szavakat helyesen és hangosan ejtsék ki a diákok, különben elveszik a cél.
  22. Egyéb/megjegyzés: Minden korosztály kedveli a játékot, a gyors reakciók sokszor csalnak mosolyt a résztvevők arcára. A felnőtt csoportomban lassan játszottuk, a képeken látható gyerekeknél „pattogtak” a szavak. Délutánonként vegyes napközis csoportban is szeretik a játékot, ilyenkor mindenki egy állat bőrébe bújik.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Szuőkéné Németh Ibolya