JÁTÉKRA FEL!

Szmerekné Krójer Anita: Szorzótáblás csipeszgyűjtő

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Szorzótáblás csipeszgyűjtő
  2. A játék pedagógiai célja: Játékos gyakorlás. Szabálytartatásra, együttműködésre való nevelés.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A játékosok figyeljenek egymásra a helycserénél.
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 15+
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: Számkártyák (1-9-ig ) ahány játékos van. Csipeszek ( legalább 3-szor annyi, ahány játékos van.)
  12. Technikai igény: Egy asztal amire ráhelyezzük a csipeszeket, és köré helyezkednek párosával a játékosok.
  13. Az előkészítés feladatai: Számkártyák elkészítése. Terem berendezése olyan formában, hogy a játékosok kényelmesen elférjenek egy asztal körül, és helyet tudjanak cserélni.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A terem berendezésében tudnak segíteni, illetve ha van idő és megfelelő eszköz ( karton, olló, filctoll ) akkor a számkártyákat is ők készíthetik el.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játék két részből áll, egy bevezető, szabályt begyakorló játékból, és egy fő játékból, ahol a szorzótáblát gyakorolják. A bevezető játék a kő-papír-olló játékon alapul. Ha ismerik is a játékot, a szabályt akkor is érdemes elmondani. Ha ezt lejátszották, akkor kerül sor a főjátékra.
  17. A játék menete, játékszabályok: Bevezető játék: A játékosok az asztal köré állnak párosával, és a Kő-papír-olló szavakat mondva és mutatva, a nyerő játékos ( kővel szemben a papír, papírral szemben az olló, ollóval szemben a kő nyer) az asztalról elvesz egy csipeszt és a vállára tűzi. Ha döntetlen, akkor addig játssza a pár, amíg valamelyik nem nyer. Ha minden páros végez, akkor az egyik játékos eggyel jobbra megy, és megismétlődik a játék. Ezt csak addig csináljuk, amíg azt nem látjuk, hogy megértették a szabályt. A végén elmondjuk, hogy a csipeszek rangot jelentenek, tizedes, százados, ezredes, százezredes rangot, attól függően, hogy egy, kettő, három vagy négy csipesz van a vállán. Fő játék: A felállás ugyanaz, a csipeszeket visszahelyezik az asztalra, minden játékos húz egy számkártyát, és úgy helyezi, hogy a többiek ne láthassák. A játékvezető számol háromig és akkor a kártyát megmutatva mondani kell a két szám szorzatát, akinek először sikerül a jó eredményt mondani az tesz egy csipeszt a vállára. Ha mind a kettő egyszerre jól mondja, akkor mindketten vesznek, ha hibás, akkor egyik sem. Ezután pár csere az előbb begyakorolt módon, és megismétlődik a játék.
  18. A játék lezárása: A játékot addig érdemes játszani, amíg vissza nem ér az eredeti párjához, de arra mindenképpen érdemes figyelni, hogy legalább egy csipesze mindenkinek legyen. Ha elfogyna, akkor, akiknek már van négy,az visszateszi és feljegyezzük a rangját.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Dicséret, hangulat jelentés, szerintük mit lehetne másképpen, sikerült-e jobban begyakorolni a szorzótáblát? A szokásos órai értékelést is lehet használni, a rangoknak megfelelően piros pontot, stb-t adni.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Más számkörökben, a többi műveletre is használható, ahol még fejben tud számolni.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A szabályokat fokozatosan kell ismertetni. Figyelni kell a játékosok biztonságára. Ha páratlanul vannak a játékvezető is beállhat. Figyelni kell a szabálybetartatásra.
  22. Egyéb/megjegyzés: A gyerekek nagyon élvezték, és azt mondták, hogy jobb, mint a számkirály játék, mert ott csak egy ember nyerhet, itt meg mindenki szerezhet rangot.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Szmerekné Krójer Anita, (anikrojer@freemail.hu)