JÁTÉKRA FEL!

Szilágyi Mária: Varázsszó

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Varázsszó
  2. A játék pedagógiai célja: – Figyelem fejlesztése – Fogalmak elmélyítése – A játék örömének megélése
  3. A játék jellege: Egyéb
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Fontos, hogy amikor helyet cserélnek, ügyeljenek másokra és saját magukra is.
  6. Résztvevők száma: -8,8-14,15-20,21-30
  7. Résztvevők életkora: 7+,10+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: székek
  12. Technikai igény: Nincs semmilyen technikai igény.
  13. Az előkészítés feladatai: Székek körbe rakása, eggyel kevesebb, mint ahány játékos van.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A játék előtt közösen válogathatnak a játékosok varázsszót, melyeket felírnak egy listára, majd ezeket akár a játék folyamán véletlenszerűen lehet majd használni.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Attól függően, hogy milyen tananyagrészt dolgozunk fel, felelevenítjük azt ismétlés formájában. Pl. történést jelentő igék (villámlik, dörög, esik stb.) Kerettörténet: Volt egyszer egy király, aki elhatározta, hogy annak adja egyetlen leánya kezét, aki ismeri a királylány által kitalált varázsszót.
  17. A játék menete, játékszabályok: Egy kiválasztott gyerek járkál körbe-körbe egy rögtönzött mesét mondva. Az elején megbeszélünk egy varázsszót, amit be kell építenie a mesébe, ennek hallatára mindenkinek helyet kell cserélnie. Az lesz az új mesélő, akinek nem jut szék. Persze új varázsszót választunk, vagy húzunk a már előre elkészítettekből. A szó lehet spontán, de akár tananyaghoz kötött is (pl. az akkor tanult szófaj, vagy annak egyik része).
  18. A játék lezárása: A játék folyamatos, nincs kieső. Amikor érzem, hogy a gyerekek unják, akkor én vetek véget neki.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játék végén értékelem a tanulók munkáját (hogyan meséltek, hogyan használták az adott szavakat). Majd a műgnestáblára, ahol ki van rakva egy nevetős meg egy szomorú smile, a tanulók oda teszik a mágnesüket, ahova akarják. Ha jól érezték magukat játék közben, akkor a nevetőshöz, ha nem, akkor a szomorúhoz, illetve a kettő közé is rakhatják. A végén, aki akarja megindokolhatja, miért pont ott van a mágnese.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Amennyiben többször fogjuk játszani ezt a játékot, biztos, hogy bizonyos idő után továbbfejleszthető lesz. Szoktam a tanulóknak olyan lehetőséget adni (3-4. osztályban), hogy módosíthatják az adott játékot, ha van ötletük. Most a keretmese megváltoztatása jut eszembe, ami lehet kitalált mese is, de kötődhet valamelyik házi olvasmányhoz vagy tanult meséhez is.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Itt is, mint mindenhol, nagyon fontos a fokozatosság, valamint az, hogy az értékelés pozitív legyen annak a tanulónak is, akinek nincs megfelelő szókincse, vagy bátortalanabb.
  22. Egyéb/megjegyzés: nincs
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: https://onedrive.live.com/?id=C84D53FEDFD0795E!382&cid=C84D53FEDFD0795E&group=0
  24. A Játékot lejegyezte: Szilágyi Mária