JÁTÉKRA FEL!

Szijártó-Andó Katalin: „Meg ne lesd a Mikulást!”

Szerző:
  1. A játék neve, címe: „Meg ne lesd a Mikulást!”
  2. A játék pedagógiai célja: A csoport ráhangolása a Mikulás ünnepre Figyelem- és reagálás gyorsaság fejlesztése
  3. A játék jellege: Bemelegítő, ráhangoló
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Felhívom a gyermekek figyelmét arra, hogy a „Meg ne lesd a Mikulást!” utasítás elhangzása után már nem foroghatnak, csak a válluk felett leshetnek hátra! Továbbá minél gyorsabban induljanak el, ha rajtuk a sor!
  6. Résztvevők száma: -8,8-14,15-20
  7. Résztvevők életkora: -5,5+,7+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: Mikulás sapka
  12. Technikai igény: Olyan legyen a Mikulás sapka, amit könnyen és észrevétlenül leejthet a „Mikulás” valamelyik gyermek háta mögé
  13. Az előkészítés feladatai: Rendet kell rakni a szőnyegen, hogy ott körben állva, biztonságosan tudjunk játszani!
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A játék előtt közösen építjük meg a Mikulás szánját azokkal a gyerekekkel, akiknek van hozzá kedvük. Ez remek motiváció és ráhangolódási lehetőség a játékra. Ez a plusz feladat plusz időt igényel (ezért már reggelizés után elkezdjük)!
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játék előtt minden résztvevővel ismertetem a játékszabályokat, egy bemutató körben
  17. A játék menete, játékszabályok: A játékosok körben állnak. Az első, gyakorló körben is már a körben állva irányítom a játékot:  Először kiválasztok egy „Mikulást” (témához kapcsolódó kiszámoló segítségével)  Kiküldöm a kiszámolt gyermeket a körön kívülre és mondom neki, hogy sétáljon körbe-körbe  Mondom az utasítást: „Meg ne lesd a Mikulást!”  A „Mikulás” az utasítás elhangzása után leejti a sapkáját valamelyik gyermek mögé, aki próbálja azt minél gyorsabban felvenni és a körön kívül a „Mikulás” után szaladni, hogy elkapja Őt  Ha sikerül elkapnia a „Mikulást”, akkor visszaállhat a körbe az eredeti helyére  Ha viszont a „Mikulás” áll be gyorsabban annak a gyermeknek helyére, aki mögé a sapkát leejtette, akkor az új „sapkatulajdonos” lesz az új „Mikulás”  Az új „Mikulás” kiáll a körön kívülre, majd kezdődhet újra a játék
  18. A játék lezárása: A játéknak akkor van vége, ha már minden gyermek szerepelt legalább egyszer, vagy ha lankad a gyermekek figyelme a játékban
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Megdicsérem a gyermekeket, megköszönöm a részvételüket és a kitartó figyelmüket. Megkérdezem, hogy hogyan érezték magukat és mi tetszett nekik legjobban, a játékban
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ha a résztvevők már jól ismerik és begyakorolták a játékot, akkor tovább nehezíthető a játék úgy, hogy a „Mikulás” a sapka leejtését követően csak nyuszi ugrásban/mackójárásban/fél lábon ugrálva/stb. haladhat tovább a körön kívül, a körben pedig nem állnak, hanem ülnek a gyermekek, ezzel is lassítva a reagálásukat.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A szabályokat a játék bemutatásával egyidejűleg ismertetem a gyerekekkel, így mindenki számára érthetőbb lesz, hiszen látják a játék mozzanatait a saját szemükkel. Minél jobban megy már a játék, annál sokoldalúbban lehet a mozgásokat variálni. Ettől még izgalmasabb lesz a játék! Folyamatosan figyelek a játékosok fizikai és lelki biztonságára is! És hogy mindenki valóban sorra kerülhessen a játékban, ezért aki már volt egyszer, leül a térdére, így a kisebbeknek is jobban átlátható lesz a játék.
  22. Egyéb/megjegyzés: Az eddigi tapasztalatok szerint a résztvevők szeretik az ilyen típusú játékokat (elvesztettem zsebkendőmet)!
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Szijártó-Andó Katalin