JÁTÉKRA FEL!

Szepessy István: Lopakodó indiánok

  1. A játék neve, címe: Lopakodó indiánok
  2. A játék pedagógiai célja: Önfegyelem, koncentráció növelése
  3. A játék jellege: Bemelegítő, ráhangoló
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: –
  6. Résztvevők száma: -8
  7. Résztvevők életkora: 14+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: Egy ülőpárna.
  12. Technikai igény: Nincs.
  13. Az előkészítés feladatai: –
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: nem szükséges előkészület
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Történhet önkéntes alapon az aktuális csoportban (ez lenne az ideális), de lehet kiválasztással, kijelöléssel is. Utóbbi érdemes hangsúlyozni, hogy mindenki sorra kerül.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Elmondom a csoport tagjainak, hogy ezzel a játékkal az önfegyelmet, a koncentrálást, illetve egy adott tevékenységre figyelés képességét fogjuk erősíteni. A régi idők indiánjainak ez páratlan képességük volt, igaz azonban, hogy érzékszerveik is fejlettebbek lehettek (gondoljunk csak a városi zajokra, a zenehallgatásra) hozzánk képest. Próbáljunk meg mi is néhány perc erejéig indiánná válni!
  17. A játék menete, játékszabályok: Az első jelentkező (kiválasztott) leül a játéktér szélére (lehet teremben is, a falhoz), becsukja a szemét, majd két csoporttársa a háta mögül odalopakodik hozzá. Az ülő játékosnak meg kell mondania, melyik irányból közelednek feléje. Három irány lehetséges: jobbról, középről, balról. Az osonóknak nem lehet irányt váltaniuk menet közben, és egyszerre kell közeledniük a harmadik játékos felé. Egyszer lehet csak megmondani, hogy merről közelednek. Ha helyes a döntés, akkor a párnak vissza kell mennie a többiekhez, majd újabb pár indulhat útnak. Ha sikerül észrevétlenül a lopakodás, meg kell érinteni az ülő játékost a hátán ott, amerről jöttek. Ezután az osonó pár egyik tagja (megállapodás után) helyet cserél az ülővel, majd újabb párral folytatódhat a játék.
  18. A játék lezárása: A játék vége a rendelkezésre álló idő függvénye (is lehet), de érdemes megvárni, amíg mindenki minden szerepben sorra kerül. A végén célszerű megbeszélni a gyakorlatot, a játékvezető kérdéseket tehet fel: Hogyan vetted észre az érkezőket? Kik voltak a leghangosabbak? Nehéz volt-e párban osonni? Mikor vetted észre, hogy vannak mögötted? Nehéz volt-e a hangtalan mozgást megoldani? Egyéb zajok nem terelték el a figyelmet?
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Tulajdonképpen a játékot záró, fentebb említett kérdések egyben feldolgozást jelentenek. Persze még tanulói kérdések is lehetnek, ezeket is beszéljük meg. Értékelés 10, illetve 5 ponttal történt: 10 pontot kapott az ülő játékos helyes irány kitalálása esetén, 5-5 pontot kaptak a sikeresen lopakodók. Büntető pontok nincsenek.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játék továbbfejleszthető úgy, hogy egy tanuló lopakodik vagy ketten figyelik a lopakodást és melyikük találja el (előbb) az irányt.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A játékvezető először is ügyel a rendre. Figyeli, hogy az ülő játékos nem csal-e, nem leskelődik. Ügyel arra, hogy a lopakodók nem változtassanak útvonalat. Ha valaki csal, kiesik (végleg) a játékból.
  22. Egyéb/megjegyzés: A képeken szereplő tanulók betöltötték a 18. életévüket, hozzájárultak a képek készítéséhez, második félnek való továbbításukhoz.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Szepessy István