„Szeretném ha mindenki leülne és egy kört alkotnátok. Mindannyian ősemberek és ősasszonyok vagyunk. Nem igazán tudnak még kommunikálni egymással. Az általam készített papírlapok közül mindannyian húztok egyet, az egyiken egy kacsintó arc látható, ő lesz egy adott játékban a kiválasztott emberünk. A feladata, hogy úgy kacsintson rá valakire, hogy a többiek ne vegyék észre. Addig kell mindezt csinálnia, míg el nem éri, hogy vele együtt 3-an maradjanak a játékban. Ha ez sikerül, akkor megkaphatja ezt a csodálatos furkósbotot és állatbőrt, majd tehet egy kört a bottal a teremben örömkiáltásokkal, ő lett a csoport vezetője egy kis időre. Természetesen a törzs többi tagja, akik lapján mosolygós figura volt, ezt próbálja megakadályozni. Ha valaki észreveszi, hogy ki a kacsintó, akkor azt jeleznie kell, de egyelőre még nem árulhatja el, hogy kire gyanakszik. Ha már három játékos sejti, hogy ki a kacsintó, akkor nekik egyszerre kell rámutatniuk arra a játékosra, akire gyanakszanak. Ha nem ugyanarra mutatnak rá, akkor mindhárman kiesnek a játékból. Ha mindannyian ugyanarra mutatnak, akkor az a játékos esik ki, akire rámutattak (akkor is, ha nem ő a kacsintó). Ha a pedig lefülelik, akkor a törzs többi tagja nyer és körbetáncolhatják, örömtáncot lejthetnek a kiválasztott ősember körül. (Beindítok egy törzsi jellegű zenét.) Játék kezdete: A lapok kihúzása után visszaszedem a papírlapokat, majd megkérem a tanulókat, hogy csukják be szemüket. Játékvezető: "Felkelt a nap, felébrednek az törzs tagjai." Mindenki kinyitja a szemét és elkezdődik a játék. Aki kiesett feláll szó nélkül és a háttérbe vonul. /Remélem valami hasonlót kellett kitalálni. 🙂 /”

Szakterné Mádi Anikó
Célcsoport: >15