JÁTÉKRA FEL!

Szaksz Tímea: Keresem a párom

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Keresem a párom
  2. A játék pedagógiai célja: A résztvevő játékosok önként, mindenféle kényszer hatása nélkül, örömmel vegyenek részt a játékban. A játékkal szeretném fejleszteni a gyerekek kooperációját, figyelemkoncentrációját, problémamegoldó képességüket, szociális kapcsolataikban pedig az empátia iránti érzékenységüket, a másság elfogadását.
  3. A játék jellege: Csoport vagy párképző
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: – terem biztonságossá tétele, megfelelő hely biztosítása – szabadtéren a talaj átvizsgálása: egyenetlenségek, balesetet okozható tárgyak eltávolítása – biztonságos környezet kialakítása
  6. Résztvevők száma: 8-14,15-20
  7. Résztvevők életkora: 7+,10+,14+
  8. Játékidő: 1-5 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: – a szemek bekötéséhez: nem átlátszó sálak, sapkák – a pároknak: gyűrűk, kendők, övek, nyakláncok, karkötők, álarcok, fülbevalók, hajcsatok stb. – karikák, vagy szőnyegdarabok, újságpapír
  12. Technikai igény:
  13. Az előkészítés feladatai: A résztvevők segítségével be lehet rendezni a termet, ki lehet választani a kültéri helyszínt, ahol szívesen játszanának, természetesen a biztonsági szabályok figyelembe vételével.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A kellékeket akár a gyerekekkel-résztvevőkkel is el tudjuk készíttetni valamilyen foglalkozás keretében. Ez lehet egy nyári táborban, technika- ill. rajzórán, délutáni napközis foglalkozás alatt, vagy szakkör keretében. – gyöngyökből fűzhetnek karkötőt, csatokat, nyakláncokat – festhetnek álarcot – batikolhatnak kendőket – bőrből fonhatnak övet
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játék megkezdése előtt egy bemelegítő játékot játszottunk, aminek a Bokréta nevet adtam. A lényege, hogy egy padra a játékosok számánál eggyel kevesebb számú bokrétát, jelen esetben cukrot tettem le. A gyerekeknek zeneszóra körbe kellett menniük a pad körül. A zene megszűnését követően minél gyorsabban meg kell- lett kaparintaniuk a cukrot. Akinek nem sikerült kiesett, a padról pedig mindig lekerült egy szem cukor. Az lett a győztes, aki a végén megszerezte az utolsó darabot. De nemcsak az első hely lett a jutalma, hanem az, hogy ő választhatott párt magának a következő játékba. A 2. helyezett utána , és így tovább. Természetesen aki nem szeretett volna játszani, átadta a társának a választást .Mivel farsangkor játszottuk, a kerettörténetemet is próbáltam ehhez kapcsolni. Kerettörténet: Farsang idején régen a legények és a leányok a táncmulatságokban választottak párt maguknak. A leányok a bál előtt bokrétát, keszkenőt küldtek a kiválasztott fiúnak. Ha a legénynek is tetszett a kislány, akkor a bokrétát a kalapja mellé tűzte, és így ment el a mulatságba. Ott aztán együtt táncoltak, vigadtak. De képzeljétek! A huzat eloltotta a gyertyákat, és a párok elkeveredtek egymástól a sötétben! Ebben a játékban a pároknak bekötött szemmel kell megtalálniuk egymást, majd minél gyorsabban el kell foglalniuk egy üres karikát. A párok egyforma tárgyakat kapnak pl.: fülbevaló, nyaklánc stb., ez alapján ismeritek fel egymást.
  17. A játék menete, játékszabályok: Az egy fiúból és egy lányból álló párok beállnak a kijelölt játéktérre. Megkapják az egymás felismerését szolgáló tárgyakat és megfigyelik az előre lerakott karikák helyét. Annyi karika van, ahány páros játszik. Bekötik egymás szemét, majd a kijelölt játéktéren belül eltávolodnak egymástól. A Rajt-parancsszóra 3- szor körbe kell forogniuk, majd indulhat a keresés. Aki megtalálta a párját el kell foglalniuk egy üres karikát. – A játék alatt nem lehet a másikkal beszélgetni, csak tapintás alapján lehet keresgélni. – Nem szabad szaladni, gyorsan menni. – Csak a kijelölt játéktéren belül szabad játszani. -Az Állj! parancsszóra azonnal meg kell állni, majd a Rajt!-ra folytatódhat tovább a játék.
  18. A játék lezárása: Az a páros győz, akik először érnek be a karikába. A játék addig tart, amíg minden páros el nem foglal egy karikát.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játék végén megdicsérem a résztvevőket, a játékosokat -életkorukhoz viszonyítva- akár valamilyen jutalomban is lehet részesíteni. pl.:cukorka, csoki, lufi, zsákbamacska. Jutalom lehet még, hogy az első helyezettek választhatnak először új párokat maguknak, ha szeretnének még játszani. Megkérdezem a résztvevőket, hogy hogyan érezték magukat a játékban, esetleg mi nem tetszett nekik benne. Ha mód van rá ez alapján változtatok a játékon.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játékot úgy is lehet játszani, hogy két csapatot alkotunk. Mindkét csapat más-más tárgyat kap. A csapattagoknak meg kell keresniük egymást úgy, hogy akiket megtaláltak, láncszerűen összekapaszkodva keresik tovább a többieket. A választásban mindig csak az első és az utolsó játékos vehet részt a szabad kezével. Az a csapat győz, aki először gyűjti össze valamennyi társát úgy, hogy nem szakad széjjel. Kerettörténet: Mehmed szultán nagy sereget toboroz, mert szeretné elfoglalni Nándorfehérvárt. De a magyar vitézek sem tétlenkednek ám! Ők is minél többen a várba sietnek, hogy felkészüljenek a harcra. Az a sereg fog diadalmaskodni, aki a leghamarabb össze tudja szedni a katonáit.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a játékosokat, ha kell segít a játéktéren belül maradni a résztvevőknek. Veszély esetén parancsszóra leállítja a játékot.
  22. Egyéb/megjegyzés: A játékosaim 3. osztályos tanulók voltak. Nagyon tetszett nekik ez a játék, addig kellett játszani, amíg mindenkire sor nem került.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Szaksz Tímea