JÁTÉKRA FEL!

Szabó Péterné: „Az Űr a legvégső határ…”

Szerző:
  1. A játék neve, címe: „Az Űr a legvégső határ…”
  2. A játék pedagógiai célja: Mozgásos élményeken keresztül ismeretek játékos feldolgozása, újraélése, közös játékok iránti igény erősítése. Gyermeki képzelet, gondolkodás, emlékezet, aktivitás fejlesztése. Mozgásutánzással testséma-ismeret, testtudat alakítása, erősítése. Mozgásaktivitás fokozása, reakció-, és reagálás-gyorsaság fejlesztése. Keresztcsatornák mobilizálása. Szabálytudat alakítása, erősítése. Csoportalakítás, együttműködési készség gyakorlása. Kudarctűrő képesség, egészséges versenyszellem alakítása. Közösségi élmények, a közösséghez tartozás élményének erősítése.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Megfelelő hely kialakítása, bútorok eltolása, elrendezése.
  6. Résztvevők száma: 21-30
  7. Résztvevők életkora: -5,5+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: esetleg zene, de anélkül is játszható, kisebbeknél jelzőgumi a kézre.
  12. Technikai igény: Cd, Cd-lejátszó,
  13. Az előkészítés feladatai: a jelzőgumik kiosztására
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A gyerekek maguk veszik el a kargumikat, segítenek egymásnak felhúzni a kezükre.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: „- Űrhajó szállt le a bolygónkra!” A gyerekeket 2 csapatra osztom. Akik jelző gumit kapnak a kezükre, azok lesznek az űrhajósok, a többiek, űrlakók maradnak. A játéktér két oldalán helyezkednek el a gyerekek: űrhajósok, űrlények. (Ismeretlen bolygó, illetve a Tükörboszi játék alapján)
  17. A játék menete, játékszabályok: Amíg szól a zene az űrhajósok és az űrlények észre sem veszik egymást, úgy járják be a bolygót, táncolnak, mozognak a maguk térfelén. Amikor azonban csend lesz, hirtelen meglátják egymást. Óvatosan közelítenek a másik fajhoz és próbálnak ismerkedni egymással, köszönni egymásnak. A baj csak az, hogy se az emberek, se az űrlények nem tudják, hogy a másikaknál mik a köszönési szokások, ezért utánozzák egymást. Mivel nem ismeri a másik, hogy nálatok hogyan szoktak köszönni, neked kell kitalálnod, hogy mit mutatsz, hogyan köszönsz. Próbáljatok meg minél érdekesebb mozgásokat mutatni! Mindig más társat válassz! (Nagyon jó mozgás-improvizációra ösztönző játék) Csapatonként 5X ismételve, illetve, amíg szívesen játsszák.
  18. A játék lezárása: Az űrhajósok és az űrlények nagyon jól összebarátkoztak. Ennek örömére közösen táncolnak, más csapatjátékot játszanak, együtt falatoznak, stb…
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Ha csak magában játsszuk a játékot, a gyerekek elmondhatják, hogy hogyan érezték magukat játék közben, mi volt a leghumorosabb köszönési forma.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Játszható más népekkel való találkozós játékoknál is pl: Kirándulás az Eszkimóknál, Indiánoknál, Afrikai őslakosoknál, stb. Ovisoknál lehet még: Manók birodalma, állatok találkozása, ősemberek, stb.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Ösztönözni, hogy minél érdekesebb, változatosabb, viccesebb mozgásokat találjanak ki, bátran próbálkozzanak, kísérletezzenek. Az utánzók figyelmét felhívni a minél pontosabb utánzásra, mozgásmásolásra. Kisebbeknél jó, ha a felnőtt is beáll, ötletet ad, ösztönöz saját mintájával.
  22. Egyéb/megjegyzés:
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Szabó Péterné