„Ma egy olyan játékot fogunk játszani, ahol nem fogunk beszélni, hanem csak figyelni kell, nézni, kacsintani, mutogatni. Manók lesztek! Álljatok körbe. Először is becsukjátok majd a szemeteket addig, míg hármat tapsolok! Én egy Tündér leszek, aki meg fogja érinteni egy gyerek vállát. Ő lesz a Kacsintós Manó! Mindenki figyelje a többi Manót, mert nem tudhatjátok, hogy ki lesz a Kacsintós Manó! Az ő feladata, hogy úgy kacsintson valakire, hogy a többiek ne vegyék észre. Nagyon figyeljetek mindenkire, hiszen akire rákacsintott a Manó, az kiesik a játékból, és leguggol, vagy leül. Ha valaki észreveszi, tudja, hogy ki lehet a Kacsintós Manó, akkor kézfelemeléssel jelezze. Ha már három Manó jelzi, hogy tudja, ismeri ki a Kacsintós Manó, akkor egyszerre kell rámutatni. Ha nem ugyanarra mutatnak mindhárman, akkor mind a három Manó kiesik a játékból. Ha ugyanarra mutatnak mindannyian, akkor az a Manó esik ki akire rámutattak, ha ő a Kacsintós Manó , ha nem! Kezdhetjük a játékot? „

Schmidtné Bohr Erzsébet
Célcsoport: 5-9