JÁTÉKRA FEL!

Puklicsné Kis Éva: SZÁMOLÓ MÓKA

Szerző:
  1. A játék neve, címe: SZÁMOLÓ MÓKA
  2. A játék pedagógiai célja: Játékos formában gyakorolni a tananyagot. Koncentráció erősítése, a több mindenre figyelés fejlesztése.
  3. A játék jellege: Egyéb
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Nem szükségesek.
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény:
  12. Technikai igény:
  13. Az előkészítés feladatai: Amennyiben teremben játszunk, ott szükség lehet annak átrendezéséhez, hogy körben állva biztonságosan tudjunk játszani.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei:
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Elmondom, hogy már nagyon sokat fejlődtek a fejszámolásban, és most ebben a játékban lehetőségük van gyakorolni, ill. próbára tenni tudásukat.
  17. A játék menete, játékszabályok: A játékosok körben állnak, a játékvezető a körön kívülről irányítja a játékot. A játékvezető elmondja a számolási feladatot, majd mondja az egyik játékos nevét, akinek le kell guggolni, és a tőle balról és jobbról álló tanuló kerül játékba, nekik kell az adott feladatot megválaszolni , ill. jelezni. Egymás után újabb és újabb feladattípusok vannak. Ha a legújabbat már begyakorolták, akkor az előzőekkel váltakozva folytatható a játék.Tehát egyre többféle feladattípussal játszanak. A feladatok: 1. A százas számkörben mond a játékvezető egy összeadást, vagy egy kivonást. Ha az eredmény 50-nél kisebb, akkor le kell guggolni, ha 50-nél nagyobb, akkor a kezeket magasba tartva nyújtózkodni kell. 2. A játékvezető hol egy szorzást, hol egy osztást mond (kis egyszeregy). A játékba kerülő gyerekeknek szorzás esetén hangosan kimondva a szorzatot egyet előre kell lépni, osztás esetén hangosan kimondva a hányadost, egyet hátra. 3. A játékvezető röviden megfogalmaz egy szorzással, vagy osztással megoldható feladatot. (pl.:15 almám van, hármasával zacskóba rakom.Hány zacskóra van szükség?) Amennyiben a feladatot osztással lehet megoldani, a leguggoló gyermek melletti két gyerek egymással szembefordulva a leguggoló gyerek feje felett két-két kezét összeüti, utánozva az osztás jelét. Amennyiben a feladatot szorzással lehet megoldani, akkor a leguggoló gyerek feje felett csupán a jobb kezüket ütik össze, utánozva a szorzás jelét.
  18. A játék lezárása: Amennyiben a játéknak az a célja, hogy gyakoroljunk, akkor nem érdemes kiesésre játszani. Ebben az esetben addig érdemes játszani, amíg látjuk, hogy a gyerekek még képesek koncentrálni és élvezik a játékot. Természetesen versenyként is le lehet játszani. Aki téveszt a két gyerek közül, az kiesik. Meg lehet határozni, hogy hány résztvevőig folytatják. Pl.:ki a 10 legügyesebb fejben számoló? Illetve teljesen végig lehet játszani, míg csak két, vagy egy fő marad.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játékosok tevékenységét meg lehet dicsérni. Meg lehet kérdezni, hogy ki az, aki meg van elégedve az eredményével. Ki érezte jól magát a játékban? A versenyként játszott változatban a győzteseket meg lehet jutalmazni.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játékleírás már eleve többféle variációt mutatott be. A feladattípusokat a korosztályhoz, vagyis az adott számkörhöz, tananyaghoz lehet igazítani.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A játékleírásban is szerepelt, hogy a feladatokat fokozatosan kell ismertetni. Először egy típusú feladatot gyakorolunk be, majd, ha ez már megy, akkor lehet a következővel folytatni, s ha már az is rendben van, akkor adhatók felváltva a feladatok.
  22. Egyéb/megjegyzés: Amennyiben jól ítéljük meg, hogy mennyire jól tudják az adott tananyagot, akkor ezt a játékos gyakorlást valószínűleg szívesen játsszák a gyerekek. Az inspirációt a játék kitalálásához a 8. lecke Bumm játéka adta.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Puklicsné Kis Éva