„Az én játékom neve: Bandita A vadnyugaton vagyunk, körben ülnek a játékosok. A csapatvezetőnél egyforma hátú kártyalapok vannak összekeverve. Minden játékos húz egy lapot, amit nem mutat meg a többieknek. Az egyik kártyalapon egy puska van felrajzolva. Aki ezt a lapot húzza, az lesz a bandita. A bandita szerepe, hogy a többiekkel egy pillanatra felvegye a szemkontaktust és kacsintásával lelője sorra a többi játékost. Akire rákacsint, az kijelenti, hogy lelőttek (ezzel jelezve, hogy kiesett a játékból), és felfordítva maga elé teszi a kártyáját. Ha valaki gyanút fog a bandita személyével kapcsolatosan kijelenti, hogy fejvadász vagyok. Ha három fejvadász is jelentkezett, együtt mutatnak rá a banditára. Ha mindhárman ugyanarra a személyre mutatnak rá , és ténylegesen eltalálják a bandita személyét, ők a játék nyertesei. Ha nem ugyanarra a banditára gyanakodnak, kiesnek a játékból, kifordítják lapjaikat. Abban az esetben, ha mindhárman ugyanarra az egy személyre mutatnak, de mégse ő a bandita, annak a személynek akkor is ki kell tenni a lapját és kiesett a játékból. Ha a bandita elég ügyes ahhoz, hogy a már csak 2 fő marad rajta kívül játékban, akkor ő nyeri a játékot, mivel nincs lehetősége 3 fejvadásznak leleplezni őt.”

Popovicsné Márkus Krisztina
Célcsoport: 10-14 év