„Sziasztok! A mai játékunk címe „A szirén és a kalózok”. A szirén annyit énekelt, hogy begyulladtak a hangszálai, ezért kénytelen volt valami más eszközt keresni a csábításra mint a hangja. Ezúttal kacsintani fog. Mivel fáj a torka némán játsszuk ezt a játékot. Választok egy szirént az alapján, hogy kártyalapokat osztok akinél a szirén képe lesz, az lesz ő. Feladata az lesz, hogy a kacsintásával csábítson úgy , hogy a kalózok ne jöjjenek rá ,hogy ő a szirén. A szirén, ha valakire pont rákacsint, akkor az elrabolta a kalóz szívét így az kiesik a játékból. A kalózok tartsanak össze, ezért először figyeljenek, hogy ki lehet a szirén és csak nekem jelezzék a gyanújukat. de egyelőre még nem árulhatja el, hogy kire gyanakszik. Ha már három játékos sejti, hogy ki a kacsintó, akkor nekik egyszerre kell rámutatniuk arra a játékosra, akire gyanakszanak. Ha nem ugyanarra mutatnak rá, akkor mindhárman kiesnek a játékból.Ha mindannyian ugyanarra mutatnak, akkor az a játékos esik ki, akire rámutattak (akkor is, ha nem ő a kacsintó). Ha a kiválasztott játékossal együtt már csak hárman maradtok a játékban, akkor a kacsintó(a szirén) nyert. Hiszen már nem lesz három résztvevő, aki gyanakodna. Ha a pedig lefülelik, akkor a többiek nyernek.”

óvári andrea
Célcsoport: 10-14 év