JÁTÉKRA FEL!

Oláh Judit: Hogyan alakul ki a pletyka?

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Hogyan alakul ki a pletyka?
  2. A játék pedagógiai célja: Az információáramlás folyamatának vizsgálata. Jól alkalmazható a gyakorlat a tévhitek tisztázására, és akkor, amikor valótlan híreszteléseket tapasztalunk.
  3. A játék jellege: Kommunikációs
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: nem szükséges
  6. Résztvevők száma: 21-30
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: szövegkártya
  12. Technikai igény: nincs
  13. Az előkészítés feladatai: szövegkártyák készítése
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: Több mint 5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Javaslat a szókártyák szövegéhez.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A téma felvezetése, egy történet mesélése.
  17. A játék menete, játékszabályok: A feladat elő részében a tanulók egymás mögött állnak. A játékvezető felhívja a figyelmet arra, hogy a játékosok nagyon figyeljenek a hallott szövegre, mert az lesz a feladatuk, hogy tovább adják azt a következő tanulónak. Nagyszámú csoport esetén először egy mondatot indítunk útjára. A játék során nagyon jól követhető az információ torzulása. Fontos, hogy a játék során a játékosok csendben legyenek. Annak ellenére megváltozik a tartalom és a lényeg, hogy a feladat meghatározásánál mindenkinek felhívjuk a figyelmét a pontosságra. Nagylétszámú csoport esetén a második játékrészben a csoportot ketté bontjuk. A szöveget 2-3 mondatra bővítjük. a harmadik játékrészben a tanulók 3 csoportban állnak, 4-5 mondatos szöveget kapnak. Csoportbontás esetén minden csoport ugyanazt az információt kapja. Minden játék végén az utolsó játékos megosztja a többiekkel a hozzá elért információt, majd az első játékos is ugyan ezt teszi. Legvégül a játékvezető ismerteti a tételmondatot. Jól alkalmazható a gyakorlat a tévhitek tisztázására, és akkor, amikor valótlan híreszteléseket tapasztalunk. A csoportok kialakításánál alkalmazhatjuk a kő-papír-olló játékot is.
  18. A játék lezárása: Minden játék végén az utolsó játékos megosztja a többiekkel a hozzá elért információt, majd az első játékos is ugyan ezt teszi. Legvégül a játékvezető ismerteti a tételmondatot.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A tanulók elmondják hogyan érezték magukat a játék alatt. Megfogalmazzák, mi okozhatta az eltérést a tételmondat és a legutolsó hallott információ között. Jutalmazás: egy tanulók által választott játék.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játékot alkalmazhatjuk tantárgyi tételmondatok felhasználásával is, melynek végén lehetőség van az anyag pontosítására, mélyítésére is.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Csoportbontás esetén ügyeljen arra, hogy minden csoportban azonos számú játékos legyen
  22. Egyéb/megjegyzés: A gyerekek nagyon szeretik, saját maguk is kitalálnak tételmondatokat.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Oláh Judit