JÁTÉKRA FEL!

Németh Szilvia: A kővé vált bárányok mondája

Szerző:
  1. A játék neve, címe: A kővé vált bárányok mondája
  2. A játék pedagógiai célja: A résztvevők megismerjék/felelevenítsék templomunk legendáját
  3. A játék jellege: Energetizáló
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: elegendő tér, akadályok ne legyenek a területen
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 1-5 perc
  9. Helyszín: Elsősorban szabadtéren játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: hosszú kötél
  12. Technikai igény: –
  13. Az előkészítés feladatai: kötél elhelyezése
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: kötél elhelyezése
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Szeretettel köszöntelek benneteket a hagyományőrző táborunkban! Egy régi helyi mondát fogunk ma feldolgozni, melyet már sokan ismerhettek, a lébényi templom legendáját. Ki emlékszik rá? Bizony, a kővé vált bárányok legendájára gondoltam. Idézzük fel együtt, játékosan! A monda eleje a helyi szerzetesekről szól, akik hittérítő tevékenységet végeztek és híveket gyűjtöttek maguk köré. (Eljátszottuk mindezt a Szurkolós játékkal) Képzeljétek, hogy mikor már nagyon sok hívő élt ebben a hitközségben, a szerzetesek egy új templom megépítését szorgalmazták, hisz az ő kis fatemplomuk kicsi volt már mindannyiuk számára. Építőanyaguk, pénzük és eszközeik sem voltak azonban az új templom megépítéséhez. Egy napon aztán a vezető pap úgy döntött, hogy elindul szerencsét próbálni. Az itthon maradtakat pedig arra kérte, hogy imádkozzanak kitartóan. Néhány hét elteltével aztán hazatért, de sem alapanyagot, sem pénzt nem hozott magával. Csupán egy hatalmas báránycsordát terelt maga előtt. A többi szerzetes kérdezte is, hogy ezt meg mire véljék? De ő csak azt felelte, hogy imádkozzanak ezen az éjjelen még elkötelezettebben, mint azt eddig tették. És a jó Isten megsegíti majd őket. Ők így is tettek. És képzeljétek, másnap reggel, mire felébredtek, a bárányok helyén hatalmas köveket találtak a mezőn. Ezekből építették fel a mi híres templomunkat.
  17. A játék menete, játékszabályok: Szeretném, ha ma mindannyian bárányokat fognánk magunknak, ahogy a szerzetes is tette. Játsszuk el, hogy be kell fognunk őket, hogy hazavihessük mindet és megépülhessen a templom. Játszani fogunk. Alkossunk két csoportot. Keressen mindenki magának egy párt! Az egyikőtök tegye fel a kezét! Ők lesznek a bárányok. A másik csoportot pedig a szerzetesek alkotják. Itt találjátok a bárányok lakhelyét, kérlek benneteket, hogy foglaljátok el a helyeteket. A szerzetesek pedig a kötélen kívül helyezkedjenek el! A feladat a következő: egy lélegzetvétellel és hangos bégetéssel be kell szaladni a karámba és megérinteni egy vagy akár több bárányt is. Kérlek, vigyázzatok egymás testi épségére. Haját, ruháját tépni nem szabad! Akit megérintettek, csatlakoznia kell a szerzetesekhez, hogy magukkal vihessék őt Lébénybe. Egyszerre csak egy szerzetes léphet be a karámba!
  18. A játék lezárása: Így történt tehát a legenda szerint, hogy a bárányok kővé változtak. Most pedig menjünk, és építsük fel a templomot. Kövünk már van hozzá elegendő! (A foglalkozás folytatódott a Bábeli kockatorony mintájára, ahol építészek és mérnökök dolgoztak.) Köszönöm, hogy velem játszottatok!
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás:
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: egyszerre három szerzetes léphet be a karámba és kergeti a bárányokat
  21. A játékvezető speciális feladatai:
  22. Egyéb/megjegyzés:
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Németh Szilvia