JÁTÉKRA FEL!

Németh Eszter Katalin: MANÓK TORNYA – toronyépítés

Szerző:
  1. A játék neve, címe: MANÓK TORNYA – toronyépítés
  2. A játék pedagógiai célja: A logikus gondolkodás, a kreativitás, és az együttműködés fejlesztése.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Nincsenek.
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 15+
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: 30 db A/4-es fénymásoló papír csoportonként
  12. Technikai igény: nincs
  13. Az előkészítés feladatai: A csoportonkénti 30 db fénymásoló papír előkészítése, a tantermek átalakítása a csoportmunkához .
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A termek átrendezése.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Ismertetem a kerettörténetet: A manók földjére vezető izgalmas mesekiránduláson veszünk részt. Az út tele van rejtéllyel és izgalommal. Az önfeledt bandukolás során egyszer csak arra leszünk figyelmesek, hogy egy kerek erdő közepére, egy kerek tisztásra érünk. Tovább kell haladnunk, de nem tudjuk, hogy merre van a manók tornya, melyben a manók szorgoskodnak. Ahhoz, hogy eljussunk oda – tornyot kell építenünk, mely segít meglátni a „toronyirányt”! Hogy biztosan a „Manók földjére” érkezzünk, a továbbhaladás érdekében két maximum 4-7 fős csoportot kell kialakítanunk. A csoportalakításhoz a „Kő, papír, olló” játékot alkalmazzuk: a győztesek az egyik, a vesztesek a másik csoportba kerülnek. A cél: minél magasabb torony építése.
  17. A játék menete, játékszabályok: A csoportalkotás után, minkét csapat kap 30-30 db üres A/4-es lapot. A feladat: minél magasabb tornyot építeni a lapokból. A játék szabályai:  a toronyépítéshez minden lapot fel kell használni; a lapokat csak hajtogatni szabad, semmilyen eszközt nem lehet használni (nem szabad vágni, ragasztani…); mindenkinek dolgoznia kell; a csapatok két külön teremben dolgoznak, – egymást nem láthatják;  ha a torony az építése során összedől, a csoport újra kezdheti a feladatot; a toronynak a 10 perces játékidő lejárta után is állnia kell
  18. A játék lezárása: Az a csapat nyer, amelyik a legmagasabb tornyot építi fel a 10 perces játékidő alatt. A játékvezető a játékosok jelenlétében megméri az elkészült építmények magasságát, melyet a táblán fel is tüntet, majd kihirdeti az eredményt.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Mindkét csapat megtekintheti a másik csapat „remekművét” és beszélhetnek a játék során át- és megélt élményeikről, érzésekről (a sikerekről, a kudarcokról, az egymásra figyelésről, az együttes munkáról…) Minden játékos dicséretet kap, nemcsak a játékvezetőtől, hanem társaitól is. A játékról készített felvételek – a közös feldolgozás során – későbbi tanulási folyamatunkba is beépíthetővé válnak.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: 1. A játék során használt A/4-es lapok helyett alkalmazhatunk: gyufásdobozt, kártyalapokat, kavicsokat, kockacukrot… 2. A csoport egyik fele bekötött szemmel vesz részt a játékban (az egyik irányít, a másik feladatot kivitelez)
  21. A játékvezető speciális feladatai: A játék két helyszínének folyamatos figyelése.
  22. Egyéb/megjegyzés: A játék kiválóan alkalmas a tanulók együttműködő képességének fejlesztésére, a szórakozásra, de magába foglalja a csoportok közötti versengést is.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Németh Eszter Katalin