„Egységben az erő! Egy kalózhajó legénysége egy lakatlan szigeten kötött ki. A legénység egyik tagja korábban megszerzett egy térképet, amely megmutatja, hol található egy kincsekkel teli láda. Egyedül nem tudja megkeresni és kiásni a kincset, két másik csapattag segítségére van szüksége. Viszont nem szívesen osztaná meg a zsákmányt a legénység minden tagjával, ezért szempárbaj közben próbálja kiejteni a csoportból a többi játékost. A csoport tagjai nem tudják, kinél van a kincses térkép – mindenki egy kártyát húzhat, de csak egy példány ábrázolja a láda helyét. A hajó legénysége körbe üli a a szigeten rakott tábortüzet és mindenki váltásra körbenéz. A kiválasztott játékos feladata az lesz, hogy rákacsintson a többiekre úgy, hogy csak az a játékos vegye észre, hogy mit csinált, akire kacsintott.Akire a kiválasztott játékos rákacsintott az kiesik a játékból.Ha valaki észreveszi, hogy ki a kacsintó, akkor azt jeleznie kell, de egyelőre még nem árulhatja el, hogy kire gyanakszik. Ha már három játékos sejti, hogy ki a kacsintó, akkor nekik egyszerre kell rámutatniuk arra a játékosra, akire gyanakszanak. Ha nem ugyanarra mutatnak rá, akkor mindhárman kiesnek a játékból. Ha mindannyian ugyanarra mutatnak, akkor az a játékos esik ki, akire rámutattak (akkor is, ha nem ő a kacsintó). Ha a kiválasztott játékossal együtt már csak hárman maradtak a játékban, akkor a kacsintó nyert. Hiszen már nem lesz három résztvevő, aki gyanakodna. De a többiek lefülelhetik a fukar matrózt, aki az összefogás és a zsákmány megosztása helyett a csoport nagy részét ki akarta volna zárni a nyereményből. Végül kiderül, hogy az összetartás, vagy az önzés győzedelmeskedik-e.”

Nacsa-Köves Virág
Célcsoport: >15