JÁTÉKRA FEL!

Molnárné Buj Anita: Szállongó hópelyhek

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Szállongó hópelyhek
  2. A játék pedagógiai célja: A gyerekek játékos formában ismerkedjenek, mélyítsék ismereteiket testrészeikkel kapcsolatban. Fejlődjön testséma ismeretük, beszéd- készségük, finommozgásuk.
  3. A játék jellege: Egyéb
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A játszási terület akadálymentesítése. Jelen esetben a játékok elpakolása a szőnyegről.
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: -5
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Ujjakra húzható hópelyhek.
  12. Technikai igény: A játékhoz nincs szükség semmiféle speciális eszközre.
  13. Az előkészítés feladatai: A helyszínen lévő tárgyak elpakolása.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A nagyobb gyerekek saját maguk vághatják ki és ragaszthatják meg a hópelyheiket.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Egy mesébe hívó mondókával az adott területre „csábítom” a gyerekeket. Elmondok egy téli mesét, majd beszélgetünk a tél jellemzőiről. Amikor a hó, hópelyhek kerülnek szóba: „Nekünk is vannak hópelyheink, játszunk most velük!” Megkapja mindenki a saját hópelyhét. Elmondjuk a Hüvely ujjam című mondókát, majd megkérek mindenkit, hogy vegye fel a hópelyhét a mutató ujjára. Amelyik kicsinek nem sikerül, segítek.
  17. A játék menete, játékszabályok: A gyerekekkel körben állunk, onnan irányítom a játékot. Először csak bemutatom, majd irányítom a játékot. „Ezek a huncut kis hópelyhek nem kímélnek bennünket mindenhol ránk esnek.” „Hull a hópehely a fejünkre, hulla hópehely a fülünkre, szánkra, vállunkra, térdünkre, bokánkra, hátunkra stb…”- mindenki arra a testrészére teszi a hópelyhét, amelyiket mondtam. Egy testrész többször is mondható. Én is az utasításomnak megfelelő helyre teszem a saját hópelyhemet (kissé lassan, miután a gyerekek elhelyezték a sajátjaikat), hogy a gyerekek ellenőrizni tudják önmagukat.
  18. A játék lezárása: „Most, hogy a kis hópelyhek a testünk minden részére hullottak már a segítségetekkel, gondolom jól elfáradtatok. Akinek van még kedve játszani a hópelyhekkel az játszhat még velük, akinek nincs, az mehet az asztalhoz téli képeket színezni, vagy folytathatja a játékát csendben.”
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játék folyamán kis gyerekek lévén folyamatosan dicsérem, buzdítom, bátorítom őket. Ha szükséges segítséget is nyújtok. Nem csak azért dicsérem meg őket, ha jó helyre esett a hópehely, hanem azért is amiért nem lökdösik egymást, hanem, hogy ilyen sokáig itt maradtak és ilyen fegyelmezetten játszottak.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: – Párokat alkotunk és most a hópelyhek nem a saját testrészeinkre hullik, hanem a társunkéra. – Én mutatom hová hullik a hópehely és a gyerekek sorban megnevezik azt. – A gyerekek mutatják és mondják.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A szabályokat többször elismételem, nyomatékosítom a játék folyamán. A lassabbak, kisebbek kedvéért egy-egy feladatrészt többször is megismételek. Folyamatosan figyelek a gyerekek testi és lelki szükségleteire menet közben.
  22. Egyéb/megjegyzés: A gyerekekkel a továbbfejlesztett játékokat is játszottuk már, mert nagyon tetszett nekik.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Molnárné Buj Anita