JÁTÉKRA FEL!

Mihókné Nyikos Edit: Bumm!

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Bumm!
  2. A játék pedagógiai célja: Ezt a játékot általában a tananyag bizonyos elemeinek ismétlésekor játszottuk a tanulókkal. A pedagógiai cél kijelölése a pedagógus kreativitásának függvénye. Úgy tapasztaltam, hogy összefoglaláskor, ismétléskor felfrissíti a tanulókat, ezért a tanév végi ismétlés során is többször alkalmaztam. Így az osztály játékos formában ismételt át bizonyos tananyagelemeket.
  3. A játék jellege: Bemelegítő, ráhangoló
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A körből kikerülő játékosok „zavarás” közben figyeljenek egymásra!
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: papír, írószer.
  12. Technikai igény: gombostű/biztosítótű
  13. Az előkészítés feladatai: a) A feltűzendő feliratok/”névtáblák” elkészítése. b) A kör alakításához (álló helyzet) elegendő helyszín biztosítása – ha szükséges, a bútorok elpakolása.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A tanulók választanak maguknak szerepet, amellyel részt vesznek a játékban. Fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy olvashatóan és megfelelő méretben írják fel a kiválasztott nevet a papírjukra! A pedagógus készíttethet „tartós” névtáblákat, amelyeket eltéve később bármikor fel lehet használni. (Ebben a játékban most az egyszeri, pillanatok alatt elkészíthető feliratot alkalmaztam.)
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A tényleges játék előtt közös megbeszélés során minden tanuló kiválasztotta – a kijelölt, aktuális tananyag alapján – azt az elnevezést, amellyel részt vesz a játékban. Ezt a nevet írták fel a maguk által készítendő „névtáblá”-ra. Az udvari körülmények miatt többen egymás hátán írtak, de ez semmiféle problémát nem okozott. Fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy olvashatóan és megfelelő méretben írják fel a kiválasztott nevet a papírjukra!
  17. A játék menete, játékszabályok: a)Játékszabályok: Az alább leírt szabályok 12-13 éves tanulókra vannak szabva, a játékosok életkorától függően a játékszabályok „szigoríthatók”. • A játékosok körben állnak. • 1 tanuló két összezárt kezét maga előtt kinyújtva rámutat egy társára a körben s azt mondja: Bumm! • Akire rámutat, az leguggol, s a két oldalon mellette állók villámgyorsan kimondják egymás nevét. • Aki lassú, és lemarad a másik nevének kimondásában (egyértelműen lassú!), ill. nem azonnal guggol le, kiesik. (Mi úgy játszottuk, hogy aki hármójuk közül volt a leglassúbb, az a tanuló esett ki.) • A kieső játékos a körön kívül maradva megpróbálja megzavarni a játszókat úgy, hogy hozzájuk nem érhet, a körbe nem léphet be. • Aki megúszta a lövést (leguggolt), az lesz a következő lövész, ő „bumm”-ol, Az ő lövése után a következő guggoló stb. • A játékot addig játsszuk, amíg már csak 2 játékos van, ők a győztesek. b)A játék: A játék során Arany János: Toldi c. művének szereplőivel játszottuk. A tanórán ismétlésként átbeszéltük a mű szereplőit, megbeszéltük a kapcsolatrendszerüket, kiről mit tudunk, majd – tekintettel a tanév végére – az óra utolsó 15 percében lementünk az iskolaudvarra, s ott játszottunk. A játék előtt felidéztük a játékszabályokat, majd a tanulók saját keresztnevével eljátszottuk az alapjátékot. Miután a tanulók felfrissítették a korábbról már ismert játékszabályokat, közös megbeszélés során mindenki választott magának egy szereplőt. (Az osztály létszáma -17 fő – miatt minden számba jöhető szereplő előkerült, ember, állat, élő, halott egyaránt. A történet szempontjából e figurák funkcióját is megbeszéltük.) Ezután elkészültek a névkártyák, a tanulók feltűzték a ruhájukra, s így játszottuk végig.
  18. A játék lezárása: Az utolsó páros két kislány lett, megtapsoltuk őket. Egyikük az „özvegy”, másikuk a „halott” szerepében.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A tanulók jól érezték magukat, a „zavaró”-kat nem győzték elhessegetni. A „zavarók” néha összefogtak, s volt, hogy többen kezdtek 1-1 játékost zavarni. Ez többször nevetésbe fulladt. A játék alkalmas a tanóra/tananyagrész könnyedebb lezárására. A tanóra során, menet közben fel lehet vele rázni az elfáradt tanulócsoportot.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: a)Több irodalmi mű szereplőit keverjük, s akinek a „Bumm” szól, nem leguggolnia kell, hanem rá kell vágnia, melyik műben szerepel. (A lényeg a gyorsaság!) b)Szavak kerülnek a névkártyákra, s akinek a „Bumm” szól, nem leguggolnia kell, hanem rá kell vágnia a saját szófaját. (Itt is a gyorsaság a lényeg!) c)Szófajokon belüli szócsoportokkal is lehet játszani. d)Irodalmi művek címével, szerzőjével. Stb.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Fontos a fokozatosság elve, főleg, ha kisebb tanulókkal játsszuk a játékot. Először érdemes csak egy utasítást kipróbálni, és utána, ha már mindenki érti a játékot, tudja, mit kell tennie, akkor továbblépni egy nehezebb szintre. (Ebben a játékban pl. a „zavarók” meglehetősen megnehezítik a kisebbek dolgát.) Ha már jól megy, akkor fel lehet gyorsítani a játékot, mert attól izgalmasabb lesz.
  22. Egyéb/megjegyzés: Tapasztalataim szerint a tanulóim szívesen játszották ezt a játékot. A kieséses variáció során néhányan mindig vannak, akiknek „vérre megy”, és emiatt „nem úgy volt – de úgy volt” viták is kialakulhatnak. Jó kis nevelési helyzet megtanítani ezeket a tanulókat felszabadultan játszani!
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Mihókné Nyikos Edit