JÁTÉKRA FEL!

Mészáros Éva: Mi fáj, pajtás?

  1. A játék neve, címe: Mi fáj, pajtás?
  2. A játék pedagógiai célja: Figyelem koncentrációja, társas kapcsolatok erősítése, kommunikáció fejlesztése, beszéd fejlesztése, auditív memória fejlesztése, állatismeret fejlesztése, testrészek neveinek rögzítése.
  3. A játék jellege: Kommunikációs
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: nincsenek
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: 5+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Nincs szükség kellékre a játék során.
  12. Technikai igény: Nem kell technikai segítséget alkalmazni játék közben.
  13. Az előkészítés feladatai: Rendezzük be a helyszínt, hogy körbe ülve biztonságosan tudjunk játszani.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: nem szükséges előkészület
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: körjátékra hívogató dal, motiváció (Ki játszik körbe?)
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Játékszabály ismertetése, elismétlése
  17. A játék menete, játékszabályok: Két játékot ötvöztem: a „Nyuszi pajtás” c. játékot és a „Jaj fáj!” c. játékot. Mindkettőt játszottuk már a gyerekekkel külön-külön is. Szabály: A gyermekek körbe ülnek. Elkezdem a játékot úgy, hogy odafordulok egyik szomszédomhoz, és megkérdezem: „- Nyuszi pajtás, hogy vagy?” A megkérdezett felel: -„Köszönöm, jól”. Megint kérdezek: -„És hogy van a szomszédod?”; A felelet rá: -,,Nem tudom, majd megkérdezem.” Ekkor a ,,nyuszi” odafordul a másik szomszédjához, és más állatnevet mondva kérdi: -„Őzike pajtás, hogy vagy?”; Így kérdezik végig a szomszédok egymást. Mindenki nagyon figyeljen játék közben, mert amilyen állatnevet már említettek, azt még egyszer nem szabad mondani! A következő játék erre a játékra épül, ezért fontos, hogy az állatneveket jól megjegyezzék és azt is, hogy kit milyen állatnévvel illettek a többiek! Amikor mindenkire rákerült a sor, akkor felkiáltok: „Jaj, fáj!” – „Mi fáj?”- kérdezik a többiek – „A jobb lábam pl.” – mondok egy testrészt – „Ki bántotta?” – kérdezik a többiek – „Őzike pajtás” – most az előző játékban őzikének szólított gyerek folytatja tovább a mondókát: „Jaj, fáj!” – „Mi fáj?”- kérdezik a többiek – „A bal fülem pl.” – mond egy testrészt – „Ki bántotta?” – kérdezik a többiek – „Róka pajtás pl.” – most a róka folytatja tovább a mondókát. Random módon kell megnevezni az állatokat, nem ülési sorrendben. Olyan testrészt szabad csak mondani, ami még nem hangzott el. Csak olyan állatnevet lehet mondani, amely az előző játékban szerepelt. Mindenkit sorra kerítünk.
  18. A játék lezárása: A játék végén, mikor már csak egy gyerek maradt, az utolsó kérdést így kell feltenni: – „Ki gyógyította meg?” A játék élményéért játsszuk a játékot, akkor ér véget, ha mindenki sorra került. Ha valaki hibázott, akkor zálogot ad.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: : Dicsérettel jutalmazom a játékosokat, megköszönöm, hogy részt vettek a játékban. Megkérdeztem, hogy érezték magukat, mit tanultak belőle.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Zálogkiváltó játékkal folytatódhat a játékunk- mozgásos feladatok elvégeztetése a társak javaslatára.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A két játékot külön játszottuk, így fokozatosan ismerkedtek a játékszabályokkal. A két játék ötvözésénél is fokozatosan ismertetem a szabályok változását.
  22. Egyéb/megjegyzés: Szeretik ezt a kombinált játékot is a gyerekek, kérik, hogy játsszuk el. Tavaszi virágnevekkel is működik 🙂
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Mészáros Éva