JÁTÉKRA FEL!

Mester Brigitta: Csapd a mancsod!

  1. A játék neve, címe: Csapd a mancsod!
  2. A játék pedagógiai célja: A kooperatív játék, mellyel a közösségépítés és mozgásfejlesztés a pedagógiai célom. Egy játékos se rekesztődjön ki, senki ne kerüljön negatív helyzetbe. Mindenkit érjen siker élmény!
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Korlátozott mértékben van szükség biztonsági intézkedésekre -amennyiben a játéktér kialakításában a résztvevők segítségét igénybe vesszük (padok, székek pakolása közbeni baleset elhárítása)
  6. Résztvevők száma: 21-30
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 1-5 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Nincs a játéknak kellék igénye.
  12. Technikai igény: Padok, asztalok.
  13. Az előkészítés feladatai: Lehetőség szerint egy kör kialakítása padokból, és székekből ahol a játékosok ülni fognak.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A játéktér kialakításába megfelelő odafigyeléssel, a baleseti tényezők kiküszöbölésével bevonhatók a résztvevők.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Miután kialakítottuk a játékteret és a játékosok felvették a kezdő pozíciót, ismertettem a játék címét, majd a szabályokat, illetve azt, hogy meddig tart a játék.
  17. A játék menete, játékszabályok: A csoport tagjai egy asztalon vagy akár a földön ülve kört alkotnak -mi a lehetőségeink okán sorban ültünk és a gyerekek egymás térdére rakták a kezeiket- a kezeikkel úgy, hogy keresztezzék egymást az egymás mellett ülőké. Ha egyet ütnek akkor a kör az óramutatóval ellentétesen halad -ha sorban ülnek, akkor az előre megadott irányba-, ha valaki kettőt üt akkor megfordul az irány. Mindig meg kell adni, honnan indul az ütés. Ha valaki rosszkor üt, kiesik a rosszul ütő kéz, ami hátra kell tenni, hogy ne zavarja a többieket a koncentrálásban.
  18. A játék lezárása: A játékot a koncentrációkészség és a gyorsaság egyidejű megélésének örömével zártuk.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Minden játékos érezte a játék nehézségét így volt egyfajta önértékelés utáni öröm, de természetesen én is megdicsértem őket. Jutalom volt még a játék közben érzett öröm, aminek egyértelmű jeleit adták, szurkoltak egymásnak, figyeltek,nevettek a végén.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Változatok: 1.Mivel a játékosaim a hely adottságai miatt kénytelenek voltak sorban ülni, úgy is játszottuk a játékot, hogy az ütés két irányból indult és akkor volt volt vége a játéknak ha a középső játékoshoz értek az „ütések”. 2.Két tenyerünk saját két combon, mindenki a saját lábát üti. A sor megint az előre megadott irányba, adott kezdő emberrel indul. Ha valaki kétszer üt, akkor az irány megfordul. Ha valaki rossz kezet emel, vagy rosszul üt, kiesik a rosszul ütő kéz.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Segítség adás az elején a kezek ütési sorrendjének megmutatása, továbbá a játék közbeni folyamatos figyelem, hogy ki ront, kinek melyik keze esik ki.
  22. Egyéb/megjegyzés: Tanterembe terveztem a foglalkozást, azonban úgy alakult, hogy ki kellett mennünk az iskola sportpályájára, ahol nem tudtunk körben ülni, ezért vonalban játszottuk a játékot, de így is nagyon élvezetes volt.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Mester Brigitta