JÁTÉKRA FEL!

Melinda Csóti: Kapd el a plüsst prímszámokkal

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Kapd el a plüsst prímszámokkal
  2. A játék pedagógiai célja: Prímtényezős felbontás jelentőségének tudatosítása
  3. A játék jellege: Egyéb
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Nem szabad közvetlenül fal vagy bútordarab elé tenni a célt (a plüsst, amely a mi játékunkban egy kötött sapka volt
  6. Résztvevők száma: -8
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: Írólap, filctoll, gemkapcsok, plüss/sapka, tábla és kréta az eredmény megjelenítésére
  12. Technikai igény: nincs
  13. Az előkészítés feladatai: 12. Számok felírása a filccel a lapokra, kellékek biztosítása
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A résztvevők bevonásának lehetőségei az előkészítésbe: A számkártyák elkészítésével gyereket is meg lehet bízni, de ez olyan kevés ideig tart, hogy szinte mindegy, ki csinálja.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A gyerekek arccal felém nézve felsorakoznak és feltűzik magukra a számkártyájukat: 2,3,5,7,11 (az öt legkisebb prímszám, amelynek ismerik egy csomó többszörösét) Pár méterre tőlük nagyjából egyforma távolságra a földön a sapka.
  17. A játék menete, játékszabályok: Mondok egy számot. Az indulhat csak meg a sapkáért, akinek a száma osztója az általam mondott számnak. Én persze nyilván nem fogok olyant mondani, amiért csak egy ember indulhat. Aki olyan számért indul, ami nem jár neki, az -1 pontot kap. A helyesen indulók közül azé a pont, aki a sapkát előbb megkaparintja. Időnként persze mondok olyan számokat is, amiért senki sem indulhat, hadd gyűljenek a mínuszok. Nullára mindenkinek mennie kell (hiszen annak mind osztója). Ha már mindenki megszokta a számát, akkor cseréljenek számokat. (Ekkor megszaporodnak a téves indulások.)
  18. A játék lezárása: Tetszőleges számú kör után győztest hirdetünk. A körök számát lehetne előre fixálni, én menet közben egyszer csak bejelentettem, hogy „ még öt forduló” és így lehetett hajrázni. A számok bemondásával és kiosztásával igyekeztem azt elérni, hogy mindenkinek legyen sikerélménye. (A kevésbé ügyesek kapják a 2-t vagy az 5-öt, illetve több olyan számot mondok, amelyre indulhatnak.)
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A szakkör végén a feladatokat komolyan vevőknek sokszor van egy kis csoki, a nyertes néha egy kicsit többet kap…
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A csapatjátéknál két egymással szemben álló sorban sorakoznak fel, középen a „préda”. A két csapat számai pl. kék illetve piros 2,3,5,7,11. A többi szabály és a pontozás hasonló, mint az egyéni játék esetében.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A megfelelő számok gondos kiválasztása. Csapatjáték esetén kívülálló gyerek is mondhat egy-egy számot, ott kevésbé kell gondosan mérlegelni. Egyéni játék esetén figyelni kell, hogy mindenkinek legyen elég lehetősége.
  22. Egyéb/megjegyzés: Olyanokkal érdemes játszani, akik az oszthatóság fogalmával alapvetően tisztában vannak, nagy számolási nehézségeik nincsenek, a játék közben adódó vicces helyzeteket élvezik.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Melinda Csóti