JÁTÉKRA FEL!

Megyery-Pálfay Adrienn Zsuzsanna: Zenekar

  1. A játék neve, címe: Zenekar
  2. A játék pedagógiai célja: A játék célja a gyerekek megfigyelőképességének fejlesztése, csoportdinamika, együttműködés fejlesztése. Játékszabályok betartása.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A padok tetejére ülnek a gyerekek, figyelni kell arra, hogy a padok biztonságosak legyenek, figyelmeztetni a gyerekeket, hogy ne essenek hátra, ne rugdossák egymást, kényelmesen elférjenek.
  6. Résztvevők száma: 21-30
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Nincs kellékre szükség a játék megvalósításához.
  12. Technikai igény: A játékhoz nincs szükség technikai felszerelésre, de szükség van használható székekre vagy padokra, hogy a gyerekek ülve tudják kivitelezni a feladatot.
  13. Az előkészítés feladatai: Berendezni a termet: a padokat vagy székeket körbe vagy patkó alakba kell rendezni, hogy mindenki lásson minden résztvevő játékost. Középen elegendő helynek kell lennie a kitaláló személynek. Biztonságra kell törekedni, hogy ne legyen útban semmilyen „botlató” tárgy, amiben a személy, akinek ki kell találnia, ki a zenekar irányítója megbotolhat.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A padok elrendezésébe kérek segítséget a diákoktól, hogy már ott elkezdjük az egymásra figyelés, együttműködés, kommunikáció gyakorlását.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Megkérek mindenkit, hogy válasszon magának egy helyet és üljön fel kényelmesen egy pad tetejére.
  17. A játék menete, játékszabályok: Rövid leírás: Én a kör közepére állok, és onnan mutatom be először a játékot röviden, elmondom a játék címét, és lényegét. Részleteiben ismertetem a játékszabályokat. Majd a kiszámolóval elkezdődik a játék, felváltva mehet ki egy-egy gyermek, akinek visszatérve ki kell találnia, ki a zenekar irányítója. A második körtől mindig az első jelentkező mehet ki, aki felteszi a kezét, és ő találhatja ki, kicsoda a karmester. Részletes leírás: I.Játék ismertetése, amíg még mindenki bent tartózkodik. Kiszámoló segítségével ki fog menni valaki az ajtón kívülre, és miközben kint van, titokban ki fogunk választani valakit, aki a zenekar irányítója lesz és „vezetni” fogja zenésztársait. Mindenki számára egyértelművé teszem, hogy kit kell követni azzal, hogy a lábára teszem a kezem vagy rámutatok csendben téve mindezt. Ha kiválasztottunk valakit, aki az irányító lesz, a kint lévő ember visszajöhet, és ki kell találnia, hogy ki a „ zenekar irányítója”. A zenekar irányítójának feladata mímelni különböző hangszereket használat közben (váltogathatja hangszereit. Ha zongorázást mímel, mozgassa az ujjait (mutatom, mímelem), ha hegedül, tegyen úgy, mintha a vonót húzogatná (én is megmutatom), stb.) Külön felhívom mindenki figyelmét arra, hogy feltűnés nélkül kövessék az irányítót, ne fixírozzák őt tekintetükkel, mert különben hamar lebukik. Az irányító úgy tesz, mintha valamilyen hangszeren játszana. A többi résztvevő pedig amilyen gyorsan csak tudja, elkezdi őt utánozni. II. Ezután az „Ecc-pecc, kimehetsz…” kezdetű kiszámoló segítségével kiválasztunk egy játékost, akinek el kell hagynia a helyiséget. III. Kiválasztjuk a „zenekar irányítóját”. Mindenkit kérek, hogy nézzen is rá, lássam a szemüket, ahogy ránéznek, hogy biztosan tudja mindenki, kit kell követni. IV. A játékos, aki kiment a helyiségből, visszatérhet, a kör közepére áll, és megpróbálja kitalálni, ki irányítja a zenekart. V. Mielőtt elkezd játszani a zenekar, tisztázom az elején, hogy háromszor találgathat. VI. A zenekar irányítója válogatja a hangszereket, és ügyel arra, hogy kiléte titokban maradjon a kör középen ülő játékos előtt. Ha ez mégsem sikerül neki, ő lesz a következő, aki elhagyja a helyiséget, és ezzel újabb kör veszi kezdetét. VII. Ha kitalálják, hogy ő volt az irányító, a „Ki szeretne kimenni?” kérdésemre jelentkezés útján kiválasztom az első önként jelentkezőt.
  18. A játék lezárása: Mielőtt az utolsó játékost kiküldöm, szólni, hogy ez lesz az utolsó kör. Rászólni kicsit a gyerekekre, hogy most figyeljenek oda, mert még fontos, hogy játékban maradjanak. Ha verseny, akkor mérni is lehet az időt, hogy ki az aki a leggyorsabban kitalálta, ki volt az irányító. Amikor vége a játéknak, megkérem a gyerekeket, hogy rendezzük vissza a székeket, padokat, és üljenek le a záró beszélgetéshez.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A gyereket megdicsérni, ha szépen, fegyelmezetten játszottak, ha betartották a szabályokat. Ha kevésnek találják az időt, megbeszéljük, hogy mikor játsszuk újra. Megkérdezem, jól érezték-e magukat, mi volt a legjobb, legrosszabb élményük játék közben. Milyen tapasztalatokat szereztek játék közben?
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Utána: kellett volna mondanom, hogy minden testhelyzet legyen pontosan ugyanaz, mint az irányítóé, mert hogy minden testrész helyzete, és helyzetének változtatása árulkodó lehet. Mert ha össze-vissza ülnek, a karjaikat, lábaikat máshogy tartják (pl. valaki ráül a lábára, valaki keresztbe teszi), akkor nagyon nehezen fog rájönni a kitaláló, hogy kit követnek a játékosok. Figyelmeztetni kell az irányítót, és gyerekeket, hogy folyamatosan játszanak a hangszeren, legyen egy szép „dallama”, dinamikája a feladatnak. Nem szabad túl gyorsan váltogatni a hangszereket, mert nehéz úgy követni az irányítót. Ezen kívül, angolul is lehetne játszani, hogy a kör végén megkérdezem, milyen hangszeren játszottak. Érdemes(ebb) lett volna a szabályokat lassabban ismertetni. Első körben kiszámoló segítségével csak ki kellett volna küldeni valakit, és aki bent maradt, annak elmondani, mi a bentiek teendője. (Kiválasztani egy irányítót, felvenni a testhelyzetét, utánozni azt, amit csinál. Az irányító hangszereken kell, hogy játsszon.). Utána behívni a kinti játékost, és elmondani neki is, mi a feladata (ez egy zenekar, próbáld meg kitalálni, ki irányítja a művésztársakat.)
  21. A játékvezető speciális feladatai: Figyelni rá, hogy ne legyen veszekedés abból, hogy ki menjen ki legközelebb és ki legyen a zenekar irányítója. Ha az elején nem értik, érdemes egy „próbakört” csinálni, hogy mindenki értse a szabályokat, feladatot. Folyamatosan figyelni kell a játékosok érzéseire, a lelki biztonságára. Igazságosnak lenni, hogy lehetőség szerint sokan kerüljenek sorra, akik jelentkeznek valamilyen szerepre.
  22. Egyéb/megjegyzés: A gyerekek nagyon élvezték a játékot, és megígértem, hogy máskor is játszhatjuk ugyanezt.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó:
  24. A Játékot lejegyezte: Megyery-Pálfay Adrienn Zsuzsanna