JÁTÉKRA FEL!

Major Erzsébet: Jobbra tőlem van egy hely

  1. A játék neve, címe: Jobbra tőlem van egy hely
  2. A játék pedagógiai célja: A játék lehetőséget add arra, hogy a tanulók gyakorolják egymás nevét. (Természetesen a játékhoz szükség van egy előzetes megismerkedéshez.) A játék során fejlődik a figyelemkoncentráció, a memória, empátia. Jó lehetőség a irányok gyakorlására és továbbfejlesztett változatával matematika órán fejben számolásra. Összehangolja az osztályt és jó csapatépítő.
  3. A játék jellege: Bemelegítő, ráhangoló
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy a helyváltoztatások során figyeljenek egymásra.
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Csak székek kellenek, más kelléket nem igényel a játék.
  12. Technikai igény: Eggyel több szék kell, mint ahányan játszanak.
  13. Az előkészítés feladatai: A tanteremben kialakítunk egy üres teret és körben elhelyezzük a székeket. Ha egy osztállyal játszunk, akkor mindenki hozhatja a saját székét.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A gyermekek segítenek az asztalok és a székek elrendezésében.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Ha a gyermekek nem ismerik egymást, akkor mindenképpen előzze meg egy névtanulós, ismerkedős játék. Az általam vezetett játék során a tanulók már jól ismerték egymást, így csak a játék szabályát ismertettem.
  17. A játék menete, játékszabályok: Minden játékos leül a körben elhelyezett székeken, a mellettem jobbra levő szék üresen marad. A játék elején ismertetem, hogy a játék menetéhez szükségünk van egy mondókára, melyet közösen megtanulunk. Elmondom, majd többször elismételjük, hogy rögzüljön. „Jobbra tőlem van egy hely, gyere …………………. foglald el!” A versike tanulása után megbeszéljük, hogy melyik a jobb és a bal oldalunk, majd ismertetem a játékszabályt. Akinek a jobb oldalán üres marad a széke, az rácsap és a versike elmondásával odahív valakit. Aki hallja a nevét, az odamegy és ráül az üresen hagyott székre. Nagyon figyelni kell, hogy kinek a jobb oldalán marad üresen a szék. A játék ezen szakaszában még figyelmeztethetik egymást, ha valaki nem vette észre az üresen maradt széket. A játékot én kezdem, hogy biztosan megértsék a szabályt. Ha látom, hogy zökkenőmentesen megy a játék, akkor nehezítek, ezért elmondom a következő szabályt. Már nem szabad figyelmeztetni a társat, és ha nem veszi észre valaki az üres széket és nem csap rá, akkor a szék bal oldalán ülő gyorsan ráülhet és ekkor már az ő jobb oldalán lesz az üres szék és ő hívhat. Tehát jobbra csap, balra ül.
  18. A játék lezárása: Akkor zárom le, ha már látom, hogy az érdeklődés megcsappant.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A gyerekekkel megbeszéljük a tapasztalatokat és meghallgatom a véleményüket. Természetesen a szóbeli dicséret sem marad el.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játék továbbfejlesztett változatánál mindenki kap egy műveletet, és nem név szerint, hanem a művelet eredménye szerint kell székhez hívnia a társat.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Figyelni kell arra, hogy mindenki neve elhangozzék, tehát ne maradjon ki senki a játékból
  22. Egyéb/megjegyzés: A gyermekek élvezték a játékot, kérték, hogy máskor is játsszunk ilyent. A játék során a jobb oldali székre csapást könnyen megértették. Azt a szabály, mely szerint balra ülhetnek, ha nem csap a székre senki, már nem mindenkinek ment olyan könnyen. Jókat derültek, mikor véletlenül ráültek egymás kezére.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Major Erzsébet