JÁTÉKRA FEL!

Lendvainé Szilágyi Katalin: Ritmus játék

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Ritmus játék
  2. A játék pedagógiai célja: Koncentráció, ritmusérzék, kooperáció, figyelem fejlesztése, egymásra hangolódás, nyelvórán az adott anyag (pl.ABC, számok, színek stb.tanulása) rögzítése játékosan, kooperatívan.
  3. A játék jellege: Bemelegítő, ráhangoló
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Nem szükséges.
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Asztal, székek
  12. Technikai igény: Nincs
  13. Az előkészítés feladatai: A kellékek elhelyezése megfelelő formában.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A kellékek elrendezésében segítséget nyújthatnak a résztvevők.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játékvezető vezényszavára kezdődhet a játék, miután a kezdőjátékost kiválasztották.
  17. A játék menete, játékszabályok: A tanulókkal elrendezzük az asztalt vagy padokat(esetünkben két pad elegendő volt). A padok köré elhelyezünk annyi széket, amennyi diák részt vesz a játékban. A székek viszonylag közel legyenek a padokhoz, hogy a gyerekek kezei kényelmesen elférjenek tenyérrel lefelé fordítva a padokon. Miután a diákok kényelmesen elhelyezkedtek, a játékvezető – jelen esetben a pedagógus= Én (de a későbbiekben lehet egy diák is), elmondja a játék menetét, pontos leírást ad a játékról, a játék lényegéről, a szabályokról. A játék lényege: a gyerekek a kezüket tenyérrel elfelé fordítva a padokra teszik. De nem szimplán egymás mellé, hanem egymás kezét keresztezve: jobb kéz a társ bal kezével keresztezve, bal kéz a társ jobb kezével keresztezve. Bemelegítésként, a játék megismeréseként elsőként egy egyszerű kört játszunk végig. A kijelölt kezdő játékos (pl. akinek az évben legelőször van a szülinapja) elkezdi a játékot: egyet üt a padra és a mellette ülő társának folytatnia kell és így tovább. Ha valaki kettőt üt, az óramutató járásával ellentétesen kell folytatni a játékot. Aki téveszt, az adott kezét leveszi és a háta mögé teszi. Az első próbakört így játszuk végig. A próbakör után jöhet „élesben” a játék. Mi francia nyelvórán játszottuk ezt a játékot. A kezdő játékos elkezdett számolni (volt ahol az ABC-t mondtuk) és közben egyet ütött a tenyerével. Az óramutató járásával megegyező irányban haladtunk tovább. Ha valaki kettőt ütött, akkor visszafelé folytattuk a játékot és a számolást is. Ez egészen addig így ment, amíg csak egy játékos/tanuló maradt a pályán. A francia ABC begyakorlása szintén ezzel a játékkal történt ugyanebben az osztályban/csoportban.
  18. A játék lezárása: Az utolsó kéz tulajdonosa nyert, még akkor is ha neki is már csak az egyik tenyere maradt a padon.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A győztes játékos egy ötös érdemjegyet kap, a többi résztvevő pedig egy órai pluszt. A játék végén összehasonlítottuk melyik kör volt nehezebb: a számolás vagy az ABC. Az első játék során a számolás tűnt nehezebbnek, de többszöri játék után egészen belejöttek a gyerekek.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Próbálkoztunk azzal is, hogy az adott betűvel szót is mondjanak, ez hosszabbá teszi a játékot és az ütemét, ritmusát is lassítja, így ezt a módját elvetettük. Elképzelhetőnek tartom a francia igeragozás tanulásakor is alkalmazni ezt a játékot. Erre még nem került sor.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Fokozottan figyelni mind a számok, mind az ABC sorolásakor a helyes sorrendben. Különösen a számok visszafelé történő sorolásakor.
  22. Egyéb/megjegyzés:
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó:
  24. A Játékot lejegyezte: Lendvainé Szilágyi Katalin