JÁTÉKRA FEL!

Lázár Ivetta Bea: A festő

Szerző:
  1. A játék neve, címe: A festő
  2. A játék pedagógiai célja: Híres festmények játékos megismerése
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Közepes
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Üres bemutató terület biztosítása
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 15+
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: Székek, festményeket bemutató azonos könyvek (csapatonként 1 db).
  12. Technikai igény: nincs
  13. Az előkészítés feladatai: Szabad terület kialakítása, csapatok felosztása, könyvek kiosztása.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Mindenben tudnak segíteni.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játékvezető (aki én vagyok) elmondja azt, hogy a játék alapja a 7. osztályosok számára íródott művészettörténet tankönyv. Mivel rengeteg képet tartalmaz, és heti egy órában a rajzolás mellett szinte lehetetlen minddel megismerkedni, ezért a következő játék segít a megismerésükben.
  17. A játék menete, játékszabályok: A játék előkészítésében a gyerekek 3-4 fős csapatokat alkotnak. Csapatonként kapnak egy könyvet. A következő lépésben a csapattagok közül kiválasztanak egy embert, ő lesz a festő. A többi csapattag modell lesz. A könyvből kiválasztanak egy olyan festményt, amelyen emberi alakok vannak. A festő feladata az lesz, hogy amikor az ő csapata kerül sorra, a csapattagok mozgatásával a festményen lévő szereplők közül a központi figurák mozdulatait állítsa be a modelleken. A modelleket megfoghatja, de szóval is irányíthatja. Amikor a festő elkészült és kimondta azt, hogy készen van, akkor kezdheti el a többi csapat keresni a könyvben, hogy melyik festményt láthatják. Ha megtalálták jelentkeznek. A játékvezető döntheti el, hogy ki volt az első, és hogy jó-e a megoldása. A csapatoknak meg kell mondaniuk a festő nevét, a festmény címét és azt, hogy hányadik oldalon van a könyvben. Ha jó a megoldás, akkor következhet a jó választ adó csapat.
  18. A játék lezárása: Ha pontgyűjtő a játék, akkor a legtöbb jó választ adó csapat nyert. Ha nem pontgyűjtő, akkor egy összegzéssel lezárhatjuk.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Eredetileg versenyeztetni akartam a csapatokat, így minden csapat sorra kerülhet és a végén egyértelmű, hogy ki volt a legügyesebb. De a gyerekek azt kérték, hogy mivel mindig minden versenyszerűen zajlik, most ne versenyezzünk. Ezért azt találtam ki, hogy mindig az a csapat mutathatja be a következő képet, aki az előzőt kitalálta.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: – A megfejtésnél, lehet kitétel a művészettörténeti korstílus meghatározása is. (Ez is benne van a könyvben.) – A jó megfejtést adó csapat korrigálhatja a beállítást. – A festő is lehet a kép szereplője, ha kevés a csapattag. – Nehezíteni lehet a feladatot, ha nem a néző szemszögéből állítjuk be a jelentet. (Ez a festőnek is nehezítés, mert el kell forgatnia a beállítást.)
  21. A játékvezető speciális feladatai: A játékvezető figyeli a jelentkezőket, hogy a megfejtők sorrendje pontos legyen.
  22. Egyéb/megjegyzés: – A modellek beállítását kezdetben mindig a néző szemszögéből kell végezni. – A csapatoknak azonos könyveket kell adni. – Ha nagyobb létszámú csoportról van szó, akkor lehetnek a csapatok is nagyobb létszámúak. A csapatok száma 3-5 legyen. – Ha nem gyűjtenek a csapatok pontokat, hanem mindig a jó megfejtő következik, akkor ki kell találni egy megoldást arra, hogy minden csapat sorra kerülhessen. (Pl. a jó megfejtők, ha már többször voltak, akkor átadhatják a lehetőséget egy másik csapatnak.)
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Lázár Ivetta Bea