„Látjátok a kezemben ezt a varázscsokit? Akinek ezt a kezébe adom,az óriási varázserővel fog bírni, akire rákacsint,az kővé változik.Játékunk neve: Ki a varázsló? Álljatok körbe ! Tegyétek a kezeteket hátra! Én most körbe megyek és titokban valakinek a kezébe teszem ezt a varázscsokit, aki érzi a tenyerében, ne árulja el, hogy varázserőt kapott, mert ha ez kiderül,, a vele kapott erő megszűnik és vége a játéknak. Egy kis síppal fogom jelezni a játék kezdetét,amikor mindenki valakinek a szemébe néz és váltásra mindig más és más szemét nézi. A varázsló egy kacsintással tudja a többieket kővé dermeszteni. Ő igyekszik úgy kacsintani,hogy csak az vegye észre azt,akire rákacsint. Akit így elvarázsoltak, kezét az arca elé teszi és mozdulatlanul , kővé dermedve lesegethet ki az ujjai közül, míg vége nem lesz a játéknak.Ha vaki észreveszi, ki a varázsló, jelzi a többieknek, hogy tudja, de nem mondhatja meg. Amennyiben már hárman jelzik ezt,a jelzésemre egyszerre rámutatnak a varázserő birtokosára. Amennyiben eltalálták, a varázserő azonnal megszűnik és vége a játéknak. Ha hárman egy játékosra mutatnak és ő mégsem a varázsló, a megjelölt személy kővé változik és megy a játék tovább. Ha a három játékos nem egy személyre mutat, a három játékos dermed kővé és arcukat a kezükkel eltakarva, ujjaik között lesegetve várják, kik találják meg az igazi varázslót. Ha a varázslóval együtt már csak hárman vannak a játékban, a varázsló nyert és megtarthatja a varázscsokit.”

Kovács Zsolt
Célcsoport: 10-14 év