JÁTÉKRA FEL!

Koczka Ferenc: TŰZ-VÍZ-REPÜLŐ

Szerző:
  1. A játék neve, címe: TŰZ-VÍZ-REPÜLŐ
  2. A játék pedagógiai célja: Több cél is meghatározásra került. Az órarendi órákon a gyerekek értelemszerűen több napszakban jönnek órára. A reggeli órákon inkább az ébresztés a figyelem a koncentráció felébresztése a cél. A napközbeni órákon már fáradtabbak a gyerekek (lehet hogy matek doga volt) itt inkább a kikapcsolódás a cél, munka-játék-tanulás egységének megteremtése. Az egyébként nem tanított osztályokban, a kapcsolatteremtés, a későbbi közös munka alapjainak lehelyezése. Továbbá érdekes volt látni a korosztályokból és a nemekből adódó különbségeket a játék kapcsán.
  3. A játék jellege: Kommunikációs
  4. A baleseti kockázat szintje: Közepes
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Általánosan, ami egy tornateremben elvárható.
  6. Résztvevők száma: 21-30
  7. Résztvevők életkora: 14+
  8. Játékidő: 1-5 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: A játék tornateremben zajlik természetesen a tornaterem használatai szabályainak betartásával. A játék különösebb eszközt nem igényel illetve maga a terem az eszköz a tereptárgyaival együtt.
  12. Technikai igény: Eszköz a felvételek készítéséhez.
  13. Az előkészítés feladatai: Több szervezési feladatot megold az iskola munkarendje. A gyerekek testnevelés órai öltözetben és pontosan kellene, hogy megjelenjenek órán.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: nem szükséges előkészület
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Az óra eleji teendők után a játék ismertetésével kezdtünk. Itt máris szembetűnő különbségek adódtak. A IX. évfolyamon, örömmel üdvözölték a gyerekek a játékot talán korosztályból fakadóan. A IX-esek mindig nehéz helyzetben vannak, az általános iskola legnagyobbjai után, legkisebbek lesznek. Szerintem a játék hirtelen egyfajta biztonságérzetet adott nekik. A X-es korosztály pont ellentétesen reagált, „ez dedós, nemáá”. Az idősebbek érdekes módón megint szívesen lettek újra kisebb gyerekek.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játék során természeti katasztrófáktól kellett megmenekülni. A terem padlóját magas fű borította, a terem szélén magas lombos fák nőttek, és természetesen a terem közepén kis tavacska volt.
  17. A játék menete, játékszabályok: TŰZ-VÍZ-REPÜLŐ Tűz vezényszóra ugrás a tavacskába, Víz-re fel a fákra és Repülő-re hason fekve elbújva a fűben. Általánosan elmondható, hogy nagy volt vidámság. Aki rontott, nem esett ki a játékból a meghatározott célok ismeretében ez fölösleges lett volna, így mindenki győztes lehetett, hiszen a következő körben még jobban figyelt. A játékban ugyancsak megfigyelhetőek voltak a korosztályos különbségek. A kissebek rögtön maxon kezdek kevesebbet hibáztak, viszont a koncentráló képesség itt kezdett előbb csökkeni. A fölsőbb évfolyamok lassabban melegedtek be, de utána nehéz volt őket hibára kényszeríteni. A legnagyobb vidámság a XI. évfolyamú vegyes (fiú-lányok) osztályban volt. Ez volt az az osztály egyébként ahol csak helyesíteni voltam. Először nagy szemek mit is akarok, aztán játék, közben sok nevetés. Finoman megjegyezném meg a fiúk jobban értették honnan is jön a veszély…
  18. A játék lezárása: A játék végén értékeltük a tapasztaltakat. Szerintem a játék illetve a változtatás is jól sikerült. Reggel felébredtek, napközben felrázódtak, a nem tanított osztálynak pedig legközelebbi találkozáskor lesz lehetőség mire emlékezni és ez további, későbbi munkát mindenképpen megkönnyíti. Természetesen mindenki túl élt mindent, ezért dicséret járt.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játék vezetés szerintem jól sikerült, erről mosolygó arcok, és a további játék lehetőségről történő érdeklődés biztosított.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Amikor már nem nagyon volt hibázás a játékot nehezítettük, vagy inkább átalakítottuk. A vezényszavakat mozdulatokra cseréltük. A TŰZ-et az általam magastartásban tartott és rezegtetett tenyér jelképezte. A REPÜLŐ-T az oldalsó középtartásba emelt kar kissé előre döntött törzs és könnyű futólépések jellemezték. A VÍZ pedig összefűzött ujjakkal kiegészítve a karokkal imitált hullámmozgás volt. Ezekkel a mozdulatokkal, változtatásokkal meg tudtuk újítani a játékot, szereztünk egymásnak további vidám perceket.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A tanulók hajlamosak megszokásaik alapján végrahajtani a feladatot. Ezzel a játékkal és erre a figyelmezetve a gyerekeket ez ellen is tehetünk.
  22. Egyéb/megjegyzés: A tér növelésével, vagy a védelmet adó helyek változtatásával, akár az elfoglalandó pozícióval több további cél is megvalósítható, pl: koordinációs és kondicionális képzés. Eszközök bevonásával ismét tovább növelhetőek a célok… lehet közben a játék már nem is a régi. Jegyezni kell a játék fejlődését, a későbbi felhasználás érdekében.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Koczka Ferenc