JÁTÉKRA FEL!

Karvaj Gábor: Kincsek városa

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Kincsek városa
  2. A játék pedagógiai célja: Figyelem, koncentráció fejlesztése, együttműködés elősegítése
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Felhívni a résztvevők figyelmét, hogy a kör közepén álló kellő távolságra álljon a többiektől, nehogy megüsse őket a kezével. Labdás játék esetén külön felhívjuk a figyelmet a helyes dobás fontosságára, erejére, ezt be is mutatjuk.
  6. Résztvevők száma: 15-20
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: - ’kincsek’ (2db) - bármi használható kincsként, ami a hátunk mögött könnyen megfogható, társainknak észrevétlenül átadható - mi kisméretű bonbonos dobozokat használtunk (10x10x2 cm) - második variáció esetén egy kis, puha labda
  12. Technikai igény: nincsen
  13. Az előkészítés feladatai: Szabadban játszva előkészítést nem igényel, tanteremben a padokat úgy kell elrendezni, hogy a játékosok körben állva biztonságosan tudjanak játszani.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A játékosok segítenek a padok elhúzásában.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játék használható bemelegítőként vagy egy több játékból álló foglalkozás részeként. A résztvevők körbe állnak, hogy megismerjék a keretmesét, a játékszabályokat és a kellékeket.
  17. A játék menete, játékszabályok: A játékot a következő keretmesével vezethetjük fel: Egy gazdag város polgárai vagyunk - olyan gazdagok vagyunk, hogy még kincseink is vannak. Az általunk őrzött kincseknek híre ment nemcsak itt a Földön, hanem még a Marson is. Nagy felelősség van a vállunkon: meg kell védeni kincseinket a gonosz marslakók elől. Játékszabályok: Megmutatjuk a kincseket. Kijelölünk egy marslakót, ő a kör közepére áll. A város lakói egy szoros kört alkotnak, kezeiket a hátuk mögött tartják. A marslakó becsukja a szemét, a többiek megforgatják, miközben a kincs az egyik városlakó kezébe kerül. A városlakóknak úgy kell egymásnak átadni a kincset a hátuk mögött, hogy a középen álló ezt ne vegye észre. Fontos elmondanunk, hogy a kincs 2-3 másodpercnél tovább ugyanannál az embernél nem maradhat, mindig mozgásban kell lennie, illetve mindkét irányba továbbadható. A marslakó célja a kincs megszerzése: ha sejti, hogy éppen hol van a kincs, akkor két kezével pisztolyt formál, rámutat a ’gyanúsítottra’ és azt kiáltja, hogy ”Kezeket fel, földi halandó!”. Az illetőnek ekkor azonnal fel kell emelni mindkét kezét: ha a kincs a gyanúsított kezében van vagy a földre esik, akkor a marslakó nyert, megszerezte a kincset. Ha rossz embert gyanúsított meg, akkor a játék megy tovább, egészen a kincs megszerzéséig. Elmondjuk, hogy minden városlakónak keresni kell a marslakó tekintetét, hogy biztosan észrevegyék, ha őket gyanúsítják meg. A körben álló játékosok természetesen zavarhatják is a földönkívülit, csinálhatnak úgy, mintha náluk lenne a kincs és éppen átadnák társuknak. Ha már ügyesek a résztvevők, akkor bevethetünk egy második kincset is, így a városlakók dolga már jóval nehezebb.
  18. A játék lezárása: A próbajáték után a játék alapvetően kétféleképpen játszható: 1) időre (a marslakónak mennyi idő alatt sikerül megszereznie a kincset) - így egy olyan ember is bevonható, aki nem szeretne játszani, de szívesen méri az időt). 2) megadjuk, hogy a marslakónak hány lehetősége van megszerezni kincset - ha elfogytak a lehetőségei és nem találta meg a kincset, akkor a városlakók nyertek (mi ezt a verziót játszottuk).
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Ha időre játszottunk, akkor az időt mérő kihirdeti a győztest, azt a ”marslakót”, aki a legrövidebb idő alatt találta meg a kincset. Ha lehetőségre játszottunk, akkor megbeszéljük, hogy kinek sikerült a legkevesebb lehetőségből megtalálni a kincset, mi segített neki ebben.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játékot nehezíthetjük azzal, hogy a marslakónál egy kis, puha labda van (textil vagy szivacs), ezt a labdát dobja oda társának, amikor valakit meggyanúsít a ”Kezeket fel, földi halandó!” kiáltás után. Így a városlakóknak igazán gyorsnak kell lenniük, hogy el tudják kapni a labdát.
  21. A játékvezető speciális feladatai: A játék fokozatos nehezítése (egy kincs, két kincs, majd labda), gyorsítása.
  22. Egyéb/megjegyzés: - A játékot a labdás variációval is szerettem volna kipróbálni, de sajnos a hiányzók miatt kevesen játszottunk (13-an), így csak kis körben tudtunk játszani, a labda bevezetését balesetveszélyesnek ítéltem. A jövőben, ha sikerül a játékot 18-25 fővel kipróbálni (jóval nagyobb körben), akkor mindenképpen megpróbáljuk így is. - A játékot eredetileg időre szerettem volna játszani, de a próbajáték alatt a játékosok számolták, hogy hány lehetősége van még a marslakónak a kincs megtalálására. Úgy döntöttem, hogy ez a verzió is megállná a helyét, így a gyerekek által kitalált szabály szerint játszottunk végig.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Karvaj Gábor