JÁTÉKRA FEL!

Jóljárt Anita: Ügyvédkedés

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Ügyvédkedés
  2. A játék pedagógiai célja: A résztvevők figyelmének fejlesztése, indoklások érvelések gyakorlása.
  3. A játék jellege: Kommunikációs
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Nem szükséges, nincs baleseti kockázat.
  6. Résztvevők száma: 8-14,15-20
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 1-5 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Annyi székre van szükség, ahány játékos van, de megoldható állva is, vagy párnákon ülve.
  12. Technikai igény: Nincs rá szükség.
  13. Az előkészítés feladatai: Terem berendezése székekkel, vagy párnákkal, kerettörténet kitalálása.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Segíthetnek a terem berendezésében. Amennyiben nem ismerik egymást, úgy be lehet építeni egy ismerkedős játékot az elejére, de nem szükséges.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Bemutatkozással kezdünk, ha nem ismerik egymást a résztvevők. Esetleg egy kerettörténettel hangolódhatunk a játékra.
  17. A játék menete, játékszabályok: 16. A játék menete, játékszabályok: A játékosok körben ülnek. Velük szemben a játékvezető. Én, a játékvezető leszek a bíró. A többi játékos vagy vádlott, vagy ügyvéd lesz. Én kérdezhetek bárkitől bármit, de a kérdezettnek nem szabad felelnie, csak a mellette ülő jobb szomszédjának, mert ő az ügyvédje, azaz a védője. Ezután a bíró az ügyvédtől kérdez valamit, akkor már az ügyvéd sem válaszolhat, csak a jobb oldali szomszédja (mert neki, már ő a védője), és így tovább. Nagyon kell figyelni a játékosoknak, hogy mikor szólalhatnak meg és mikor nem. Pl: A bíró kérdez: „Alexa, miért vetted el Olivér ceruzáját?” Alexa most hallgat és a jobb oldali szomszédja válaszol: „Ő csak levelet akart írni a barátjának.” Most az ügyvédtől kérdez a bíró: „Kinek akart levelet írni és miért?„ Most már az előző ügyvéd sem válaszolhat csak a jobb oldali szomszédja, és így tovább. Aki eltéveszti, zálogot add vagy, ha sokan, játsszuk ki is eshet. Lehet bírót választani később a játékosok közül is. Minél érdekesebbek a kérdések, annál mulatságosabb a játék.
  18. A játék lezárása: A játék lehet kieséses vagy zálogos. A játék célja a szórakoztatás, tehát én inkább a zálogos vagy feladatadós befejezést javaslom. A játékot akkor én zárom le és a végén a zálogokat ki lehet váltani egy-egy vicces feladattal, amit tovább szórakoztatja a játékosokat.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: 18. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A végén megköszönöm a részvételt, megdicsérem őket, hogy milyen ügyesen játszottak. Megkérdezem tőlük, hogy, hogyan érezték magukat, mi tetszett nekik a legjobban, mit tanultak belőle, illetve, hogy szerintük mit lehetett volna esetleg másként, vagy jobban csinálni.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Következő fázis lehet, amikor már a játékosok közül választunk bírót. Az is egy variáció lehet, hogy a bűnügyet előre meghatározzuk és csak ezzel kapcsolatban lehet kérdezni, ezen a szálon fut a történet.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Röviden és egyértelműen kell elmondani a szabályokat, egy-egy példával alátámasztva. Próbajátékkal megbizonyosodni róla, hogy a játékosok megértették és jól használják a szabályokat. Játék közben figyelni a szabályok betartását esetleges segítség nyújtása. Fokozatosan lehet beépíteni a következő variációját a játéknak, ha már jól megy az alapjáték.
  22. Egyéb/megjegyzés: Nagyon tetszett a gyerekeknek a játék.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Jóljárt Anita