A játék neve, címe: Zách Felicián

A játék pedagógiai célja: egy hagyományőrző csoport közös fejlődése, érdeklődők közös játékba való bevonása

A játék jellege: Kommunikációs

A baleseti kockázat szintje: alacsony

Szükséges biztonsági intézkedések: éles fegyverekkel nem játszunk

Résztvevők száma: 8-14 fő,

Résztvevők életkora: 14 évtől idősebb

Játékidő: 15+ perc

Helyszín: A játék bárhol játszható

Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni

Eszközigény: tárgyak (tőr, plüssmaci, rózsafüzér, mobiltelefon)

Technikai igény: székek, illetve egy asztal lepellel letakarva

Az előkészítés feladatai: a Képes krónika részlet nyomtatása, korhűvé tétele, tárgyak előkészítése, játéktér kialakítása, székek körben, háttérben asztal letakarva hosszú lepellel, középen szabad tér.

Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc

A résztvevők bevonásának lehetőségei: előzetes meghirdetés a spontán bevonandó játékosoknak, a játékostársak a sztorit ismerik

A játék megnyitása, nyitánya: Az Úr 1330. esztendejében, április havának 17. napján, Visegrádon az épp ebédjét elköltő királyi családra a veszett kutya haragjával rontott Zách Felicián, ki korábban Anjou I. Károly bizalmasának számított, s kinek szép leánya, Zách Klára Erzsébet királyné udvarhölgye volt.

A szóbeszéd szerint elcsábította őt Kázmér, Erzsébet királyné öccse, s így a lánya becsületén esett foltot kívánta megtorolni az ősz atya. Mások szerint a kegyvesztettség volt oka e meggondolatlan tettnek, mely aztán mind Felicián, mind családja harmadíziglen való kiirtását eredményezte.

Hogy is történhetett mindez? Idézzük fel, jó hölgyek, urak (karakterek: Király, Királyné, Klára, Kázmér,Felicián-kiosztása).

A játék menete, játékszabályok:Egy kertben vagyunk… Klára épp egyedül maradt… felkeresi őt Kázmér, szerelmet vall.

1. j e l e n e t – I n t e r a k c i ó – Klára, Kázmér (játék: kötelező a játékvezető által bedobott érzelmeket – nyelvváltozatot – hangulatiságot beleszőni a vallomásba. pl.: haragos, kíváncsi, szarkasztikus, közönyös, rettegő, infantilis, dajkanyelv, tolvajnyelv, szleng, nyelvjárás-pl palóc).

Közben fenn, messze a hegyek közt, nógrádi birtokán, távol a királyi udvartól Felicián egy levelet kap: egyet a királytól, melyben megfosztotta Sempte várától. majd megjelenik egy intrikus az udvarból, aki arról számol be neki, hogy a lányát veszély fenyegeti.

2. j e l e n e t – párbeszéd (játék: kötelező a játékvezető által bedobott szavakat beleszőni a párbeszédbe.)

Károly királynak is feltűnt, hogy sógora, Kázmér legyeskedik Zách Klára körül, a következményektől tartva figyelmezteti a feleségét, Erzsébet királynét:

3. j e l e n e t – I n t e r a k c i ó -Király, Királyné – párbeszéd (közben mindig valaki megzavarja a jelenetet) Egymás után érkeznek a jelenetet megzavarók: kertész, itáliai követ (aki töri a magyart), szakácsnő, udvari bolond.

Erzsébet királyné úgy érzi, férjének igaza van, kérdőre kell vonnia öccsét, Kázmért… amikor kettesben maradnak a palotában, meg is teszi ezt:

4. j e l e n e t – I n t e r a k c i ó – Királyné, Kázmér, a Királyné számonkéri öccsét, Kázmér könnyelműen válaszol (játék: tárgyakat kapnak, kötelező beleszőni a párbeszédbe) Tárgyak: tőr, plüssmaci, rózsafüzér, mobiltelefon.

Közben megérkezik titokban(!) az udvarba Zách Felicián. ( +j e l e n e t – csoportfüggő – I n t e r a k c i ó – Helyzetkomikum: Kázmér Klára hálószobájába lopózik, bebújik az asztal alá, Klára észreveszi a magát éppen felfedni kívánó Kázmért, de ekkor megérkezik a lány apja, így Kázmér az asztal alatt marad. A jelenetben Felicián az asztalon ülve / az asztalnak dőlve beszélget lányával, Klára retteg, hogy apja felfedezi váratlan vendégét.)

…hogy mi lett e szövevényes viszonyból, nem tudjuk, de 1330. április 17-ét írunk, a királyi család ebédhez készül… A Képes Krónika így ír erről (Képes Krónika részlet).

5. jelenet – A m e r é n y l e t

Rövid részlet a Képes Krónikából, majd minden szereplő az asztalnál ül, ebédelnek (kivéve Zách) új szereplők: a három királyfi (gyerekek közül lehet választani 🙂 )

Zách ráront a társaságra, meg akarja ölni a királyi családot, de leteperik, elviszik.

A játék lezárása: A játék lezárása: A király ítéletének kihirdetése a játék vége. csoportfüggő – nem muszáj a történelmi hűséget tartani (ez csak egy játék

Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Játék résztvevőit mindenképpen meg kell dicsérni, megköszönni a játékot. Ezután a csapattal értékelni a legjobban sikerült jeleneteket. (Ez a szóbedobálós játék volt egyébként.

Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Más történelmi témára is elkészíteni. Leülős jeleneteket kivenni, illetve kötött időkeretet kell szabni. Ezt előzetesen is így terveztem, jól jött. nagyon-nagyon jó volt a több játék egymás után, a résztvevők azt mondták, hogy még játszottak volna legalább ennyit a vége után is. 🙂

A játékvezető speciális feladatai: Figyelni arra, amikor a jelenet esetleg „leül”, és végét kell vezényelni, következő játékba, jelenetbe kísérni a játékosokat.Várakozásomon felül, hihetetlenül jól szórakoztak a játékosok. A játékot izgalmasabbnak gondoltam most a hagyományőrző csoportunkkal játszani és a velük rögzített fotókat elküldeni, hiszen ott egy egymást ismerő csapat, és egymást nem ismerő, spontán bevont játékosok is szerepeltek. Másrészt annak a bizonyítása volt a cél, hogy a játék nemcsak gyerekeknek, hanem bizony felnőtteknek is éppolyan szórakoztató.

Egyéb/megjegyzés: Köszönöm az inspiráló ötleteket. Ráhangoló játékként kicsikkel a Herceg-Sárkány-Királylányt játszottuk, ezt el kellett játszani a drámajáték után is, annyira tetszett. 🙂

A játékot lejegyezte: Jármy-Takács Judit