„Kedves Gyerekek! Most egy jó szabadítós játékot fogunk játszani! Üljetek le körbe! Képzeljétek el,hogy kismanók jártak itt nálunk és elvitték egyikötök legjobb barátját,hogy megtegyék a vezetőjükké! De ti ezt nem szeretnétek,mert akkor nem lesz, akivel olyan jókat szoktatok játszani délutánonként! Szeretnétek őt kiszabadítani!! Ezt a következőképpen tehetitek meg: Kiválasztjuk közületek,hogy ki lesz a szabadító,akinek most nincs meg a barátja. – Húzzon mindenki majd egy lapot,amikor szólok, amin egy rajz ill. szó van. ( manók, ill. szem- ő lesz a kiválasztott, a kacsintó), utána fektesse le maga mellé a rajzzal lefele!Ne mondjátok el,ne mutassátok meg a többieknek,hogy kik vagytok most,mert ez titok!! Majd egymás szemébe kell nézni! – Akinél a szem van,ő lesz a szabadító! A kismanókat csak úgy győzheti le,ha egyenként rájuk kacsint,úgy,hogy a többiek lehetőleg ne vegyék észre! Akire kacsintott,az sajnos hátrébb ül most és ő onnan figyeli a többieket (kiesik a játékból)! Ha valaki észreveszi ki kacsintott,akkor felemeli a kezét,hogy gyanakszik valakire. Megadott jelre többször próbálkozhat a szabadító,mindig kacsint valakire. Ha már 3-an jelezték,hogy sejtik ki kacsint,akkor ők egyszerre rámutatnak akire gondoltak,amikor én szólok,hogy mutathatják. Ha mindenki másra mutat ,akkor mind a 3-an kiszállnak a játékból. Ha nem ő volt aki kacsintott,de mindhárman ugyanarra mutattak,akkor ő ül ki a játékból. Ha eltalálták,lefülelték ,hogy a kacsintó ki volt,akkor legyőzték sajnos a manók és ő is a fogságukba került. Addig játszunk,amíg csak 2 manó és a kacsintó marad,ekkor kiszabadította a barátját, hiszen már nincs 3, aki őrá mutathatna! – Kezdjünk is a játékba a lapok húzásával!!! :-))”

Ivánkovitsné Koloszár Edit
Célcsoport: 5-9 év