JÁTÉKRA FEL!

Horváth Tibor: Hídépítés

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Hídépítés.
  2. A játék pedagógiai célja: A résztvevők elmélyítsék tudásukat egy híd szerkezetének kialakításáról, ezek egymásra gyakorolt hatásáról, megbízhatóságáról. Terhelési próbával és sörös hordóval avassák fel mókásan.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A játékosok félkörben, széken ülve, stabilan helyezkedjenek el. A játék során az épülő „híd” mindkét oldalán kellő nagyságú hely álljon rendelkezésre, ha valaki kiugrik, netán elesik. Hívd fel a figyelmet a hirtelen mozdulatok veszélyeire!
  6. Résztvevők száma: 8-14,15-20
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: Semmilyen kellékre nincs szükség a játék során.
  12. Technikai igény: Székek, amelyre a játékban részt vevők ülnek (a hosszabb játékidő miatt). Az effektív játékosok viszont állnak.
  13. Az előkészítés feladatai: A helyszín berendezése: üres terület kialakítása, amennyiben szükséges, székek elhelyezése a játéktér negyedében.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Beszélgetés vagy tanóra (technika) tartalma egy híd kinézetéről, a megépítéséhez szükséges anyagokról, a terhelési próbáról, egy söröshordó szerepéről az átadási ceremóniában.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A játékosok leültetése. Pár gondolat a hidak történetéről, fajtáiról, kialakításukról. A szükséges építőanyagok, elemek, kellékek megbeszélése. A játékszabályok ismertetése. Az első játék mindig próbajáték legyen!
  17. A játék menete, játékszabályok: A játék lényege egy híd megépítése, terhelési próbája, felavatása. A játék első részében a játékosok félkörben ülnek a játéktér kb. negyedénél. A játékvezető kiválaszt egy hídépítő mestert, aki felelős a híd megépítéséért. Őt a játéktér másik végébe állítja, háttal a többieknek. A játékvezető elkezdi sorolni a híd megépítéséhez szükséges anyagokat (vasbeton, acél, kábelek, lánc, csavarok, vezetékek, világítás, aszfalt stb.) és közben rámutat egy-egy játékosra: Ez a vasbeton jó lesz? A kérdés után a hídépítő mester válaszol: nem – igen. Több nem is előfordulhat, ilyenkor mindig más játékosra kell mutatnia a játékvezetőnek. Helyeslő válasz esetében a kiválasztott építőanyag beáll a mester mögé. Majd következnek a különböző anyagok hasonló módszerrel – mindig a mester válaszol. A játékosok arccal előre állnak, háttal a széken ülőknek, csak az előttük állókat látják. Utolsó elem legyen a sörös hordó, a mester ilyenkor tudja, hogy a játékvezető nem szeretne több játékost kiválasztani. Ebben az esetben ülhetnek még a széken ki nem választott játékosok – létszámtól függően, de ők már nem vesznek részt a játékban. A második fázisban az elkészült híd terhelési próbájára kerül sor. Az utolsó ember előre küld egy mozdulatot (sorverseny szerűen): pl. térd rogyasztás, derék csiklandozás, fül pöckölés, fejre ütés, láb taposás. Ezt a mozdulatot minden játékosnak tovább kell előre adnia, ahogy kapta – de lehetnek torzulások is. Ha előre ért, akkor az első ember áll be a sor végére, s akkor szembesül a híd építőelemeivel (összetételével). Próbál valami vicceset kitalálni és azt előre küldeni. Amennyiben a mozdulatot megkapó játékos társ hirtelen reagál: kilép a sorból, leguggol vagy leül, akkor összedőlt a híd. Ha enélkül ér végig minden kör, akkor jól sikerült a hídépítés. A játékosok megtapsolják magukat, leülnek és eképpen vagy a variációk szerint kezdődhet az új játék!
  18. A játék lezárása: A terhelési próbák során az egész híd megbízhatóságát vizsgáljuk, ha valaki kilép a sorból, leguggol vagy leül, akkor összedőlt a híd és vége a játéknak. Ellenkező esetben sikeres a hídépítés.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Adott játék után a résztvevők tapsolják meg magukat. A játékosok megdicsérése, a részvétel megköszönése. Megkérdezni, hogyan érezték magukat, milyen új dolgokat tanultak. Új szereposztásban, egy új variációval újrajátszani.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: a) A játékvezető szerepének átadása mindig új játékosnak. b) Felnőttként is beállni a gyermekek közé a játékba. c) – Egy mozdulat helyett egy hátra írt szám továbbadása a terhelési próba során. Az első ember elmondja, hogy mit kapott, s ha az nem az induló, összedőlt a híd. – A játékvezető figyeli, hogy ki hibázott és csak ő esik ki a körből. Utána folytatódik addig a játék, amíg mindenki körbeért. Ők lesznek a győztesek. d) A c) játék kopogtatással (mindkét verzió): egytől ötig, egytől tízig bárhová, összesen maximum öt a két vállra, összesen max. tíz a vállakra (egymás után: pl. bal 3, jobb 6).
  21. A játékvezető speciális feladatai: Az újabb játék során még több építő- és alkotóelemet megnevezni, hogy minél többet ismerjenek meg a játékosok, ezáltal lehetővé válik a nagyobb létszámmal történő játék is. Lehetőség szerint figyelni kell a kiválasztásnál, hogy nemek szerint felváltva kövessék egymást a játékosok – bár itt az életkort is figyelembe kell venni. Figyelni kell a biztonságra és az oda nem illő próbák kizárására is. Törekedj arra, hogy vidám, örömszerzésre és tanulásra alkalmas szituációt teremts, hogy hosszan tartó, emlékezetes legyen a játék hatása! A tanultak szerint kezeld a sértődéseket és a játékból történő kivonulást!
  22. Egyéb/megjegyzés: A játék nagyon sikeresnek mondható, szeretik a résztvevők. A rengeteg variációs lehetőség miatt sohasem egysíkú, unalmas.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Horváth Tibor