„A játékosok közül kiválasztunk egy varázslót úgy, hogy a többiek ne tudják ki a kiválasztott. (Ez megtörténhet pl. kártyalapok húzásával, érintéssel vagy más módon is.)
Megkérjük a játékosokat, hogy üljenek körbe és folyamatosan keressék egymás tekintetét.
Akinek a szemébe kacsint a varázsló, az a játékos kijelenti – elbűvöltek – , és kiesik a játékból (pl. Lehajtja fejét.).
A varázsló célja, hogy minél több gyereket gyűjtsön, ezért úgy kell kacsintania, hogy a többiek ne vegyék észre. Ha valaki észreveszi, hogy ki a varázsló, jeleznie kell (felemeli a kezét), de még nem árulhatja el, hogy kire gyanakszik.
A gyerekek nem szeretnének a varázslóiskolába menni, de ahhoz, hogy a varázsló erejét megtörjék, egyszerre hárman kell rámutassanak a varázslóra.
Ha már hárman gyankodnak, megállítjuk a játékot, majd megkérjük a gyanakvókat, hogy adott jelre mutassanak rá a varázslóra.
Ha sikerül lebuktatniuk a varázslót (mindhárman ugyanarra a gyerekre mutatnak rá), akkor a gyerekek győznek és nem kell varázslóiskolába menjenek, ha nem ugyanarra a gyerekre mutatnak, akkor mindhárman kiesnek a játékból és folytatódhat a játék.
Ha már csak hárman maradtak a játékban (a többiek kiestek) a varázsló a győztes, mivel csak hárman, egyszerre rámutatva tudják megtörni a varázsló erejét. „
Hogyai Erzsébet
Célcsoport: 5-9
