JÁTÉKRA FEL!

Hartman Tünde: Mentsük meg Báránykát!

  1. A játék neve, címe: Mentsük meg Báránykát!
  2. A játék pedagógiai célja: Ismeretbővítés a víz fontosságáról (kerettörténet) Térpercepció (sziklák észlelése, más gyerekek helye a térben), más gyerekek kikerülése) Testséma (sziklák, más gyerekek helye a testünkhöz viszonyítva) Figyelem koncentráció (más gyerekekre, pohár vízre, játékvezetőre figyelés) Nagymozgás (járás, futás) Szem-kéz koordináció (víz egyensúlyozása) Versenyhelyzet átélése
  3. A játék jellege: Egyéb
  4. A baleseti kockázat szintje: Közepes
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: A víz kiloccsanása okán csúszóssá váló padló miatt fennáll a balesetveszély. Ezt megelőzendően előkészítettem a felmosórongyot, a segítő dajkával megbeszéltem, hogy a sziklák közül minden kör után vegyen el egyet, figyeljen az esetleg kiloccsanó vízre, azonnal törölje fel, a kieső játékost kísérje vissza a drukkoló csoporthoz, a poharat a kijelölt helyre tegye vissza, az "eltévedt" játékost irányítsa vissza a játékba.
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: -5
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye
  11. Kellékigény: bárányka, kis asztal( zöld sziget), annyi pohár víz félig töltve, amennyi a játékosok száma, kis szőnyegek(sziklák), felmosórongy, tálca
  12. Technikai igény: segítő dajka
  13. Az előkészítés feladatai: Az előkészítés a kerettörténet részeként valósult meg. Mese közben tettem a kisasztalt(zöld sziget) a csoportszoba(óperenciás tenger) közepére, a mese során kötött ki rajta a bárányka, a mese során helyeztem el a sziklákat(kis szőnyegek) a sziget köré, a mese során készítettem ki a poharakat félig vízzel töltve, a mese során vették kezükbe a játékosok.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Itt konkrétan az egyik játékos báránykájával motiváltam a gyerekeket a játékra.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A báránnyal való előzetes játék után rövid mesével vezettem be a játékot. Kerettörténet: Dorci báránykája elment világgá, Kikötött egy gyönyörű zöld szigeten, ahol rengeteg virág nyílt, kismadarak énkeltek a fákon. A sziget körül sziklák törték meg a tenger hullámait. De jaj! Ezen a szépséges szigeten, nem volt víz! Egy csepp sem! Nagyon szomjas volt már a bárányka, majd szomjan halt, de a tenger vizéből bizony nem tudott inni: Vajon miért? (Itt megbeszéltük a gyerekekkel, hogy a tenger vize nagyon sós, nem tudjuk meginni. Nem tiszta, különböző szennyeződések vannak benne, nem tudjuk meginni.) Segítsünk báránykán, vigyünk neki ivóvizet! (Itt minden játékos kapott egy pohár vizet a kezébe.) Veszélyes az út odáig, csak napsütésben tudunk úszni a tengerben, ha jön a vihar, meg kell pihennünk egy sziklán, nehogy elnyeljenek a hullámok. Sajnos nincs sok szikla, mindig lesz olyan kisgyerek, akinek nem jut. Neki vissza kell fordulni a partra, míg a vihar odaér. A legügyesebb éri el a szigetet, ő tudja megitatni a báránykát.
  17. A játék menete, játékszabályok: 1. Ha látod, hogy süt a nap, úszol a tengerben a pohár vízre vigyázva. 2. Ha látod a felhőt, jön a vihar, gyorsan találnod kell egy sziklát, amire ráállsz. 3. Egy sziklán csak egy gyerek fér el. 4. Ha már állnak rajta, lelökni tilos. 5. Ha nem találsz üres sziklát, kiúszol a partra. 6. A játékot az nyeri, aki az utolsó sziklát eléri. 7.Ő itathatja meg a báránykát.
  18. A játék lezárása: Két csapatra osztottam a gyerekeket, a kieső a szurkoló tábort gyarapította. A nyertes kisgyereket megtapsoltuk, megitathatta a báránykát. Végül a két csapat két nyertesét név szerint megemlítve befejeztem a kerettörténetet: A nehéz, kalandos úton X-nek és Y-nak sikerült ivóvizet vinni a báránykának, így megmentették Dorci játékát. A bárányka soha többé nem szökött el kis gazdájától. Itt a vége, fuss el véle.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játékot előzőleg bemutattam, csináltunk egy próbajátékot. Ezzel a célom az volt, hogy minden kisgyerek lássa, értse, hogy mikor kell sziklára állnia, s mikor kell tovább úsznia, vigyázva a poharában lévő vízre.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Játékváltozatok: 1. Víz elhagyásával szőnyegfoglaló. Zenére körbe táncolunk, ha elhallgat a zene, gyorsan ráállunk egy szőnyegre. A szőnyegek száma mindig eggyel csökken. (Varázsszőnyeges kerettörténettel.) 2. Más eszköz használatával (pl. seprű) zenére seprűtánc. Játékosok körbe állnak,egy seprűt adogatnak körbe egymásnak, míg szól a zene. Ha elhallgat a zene, kiesik az, akinél éppen a seprű van.(Boszorkányos kerettörténettel.)
  21. A játékvezető speciális feladatai: Motiválás, magyarázat, bemutatás, gyakorlás, szóbeli folyamatos irányítás (pl. Jön a felhő!, Figyelj a poharadra!), buzdítás, dicséret. Baleset nem történt, a gyerekek nagyon ügyesek voltak, inkább nem futottak, gyalogoltak, nehogy kiloccsanjon a bárányka ivóvize a pohárból.
  22. Egyéb/megjegyzés: A héten a Víz világnapja okán egész héten a víz volt a témánk. Horgászat, papírhajók versenyfújása, halacskák cápaszájba dobálása, stb. helyett mozgásos, ügyességi játékot szerettem volna játszani a csoportommal. Életkoruk miatt igényük a sok mozgás, futás, hangos kiabálás, a játék minderre lehetőséget adott a szobában is, a játék keretein belül. Futhattak, sétálhattak, ugrálhattak, hangosan drukkolhattak, tapsolhattak, megtapasztalhatták a versenyszellemet, mindeközben szem előtt tartva a célt, a bárányka megmentését. Szájtátva hallgatták a kerettörténetet, a mese részeivé váltak, élvezték a játékot, nagy ovációval, sikongatással örültek a bárányka megmenekülésének. Dorci a végén meg is köszönte társainak a plüssállata megmentését.Nagyon aranyosak voltak.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Hartman Tünde, (hrtmntunde@gmail.com)