JÁTÉKRA FEL!

Hargitai Anikó: Utánozós ikertestvér

  1. A játék neve, címe: Utánozós ikertestvér
  2. A játék pedagógiai célja: mozgás, kreativitás, figyelem és koncentráció fejlesztése, vidám légkör megteremtése
  3. A játék jellege: Bizalmi
  4. A baleseti kockázat szintje: Közepes
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Szóban elmondtam, hogy óvatosan kell a másikhoz érni/nyúlni (főleg az arcon), illetve a szoboralkotónak biztonságos, több percig fenntartható pozícióba kell elrendeznie a játékosokat.
  6. Résztvevők száma: -8
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény:
  12. Technikai igény:
  13. Az előkészítés feladatai: A terem végében közösen elpakoltunk, hogy legyen kényelmes, akadálymentes tér a játék elvégzéséhez. Ötleteket adtam a szobrásznak a kompozíció elkészítéséhez. Elmondtam, hogy a játék nagy fegyelmet igényel, mert közben tilos lesz beszélgetni!
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: nem szükséges előkészület
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: Az előző játékunkban (Süsü) megtapasztaltuk, milyen lehet vaknak és némának lenni egyszerre. Most, együttes élményként azt figyelhetjük meg, milyen, ha egy másik társunkat látjuk ilyen helyzetben. A játék menete alatt gondolkozzon mindenki azon, mit csinálna az utánozós ikertestvér helyében másképp, vagy ugyanúgy.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Mint tapasztaltuk már, az összetartozás érzésének, az érzelmeknek hatalmas szerepe van mind a saját jólétünk, mind a hatékony tanulásunk szempontjából. A következő játékban – melynek címe: utánozós ikertestvér – is mindenkinek fontos szerepe lesz! Az egyik iker nappal készít egy szoborcsoportot (4 gyerekből). Ezt az utánozós ikertestvére le szeretné másolni, ezért éjszaka, a sötétben (becsukott szemmel) letapogatja, hogy nézhet ki a kompozíció, majd másnap, napfényben, amikor már lát, ő is megalkotja (ugyanazokból a gyerekekből) ikertestvére szoborcsoportjának hasonmását.
  17. A játék menete, játékszabályok: Az előző játék nyertese (illetve én kijelölöm) lesz a vak szobrász, aki becsukja a szemét. A másik, látó szobrászt (is) kijelölöm. Annak az lesz a feladata, hogy 2-4 gyereket beállítson egy szoborkompozícióba (legyen érintkezés a szobrok között). A vak szobrász letapogatja a művet. A szoborcsoport félreáll, a vak szobrász kinyithatja a szemét. Meg kell próbálnia visszaállítania a szoborcsoportot úgy, ahogy eredetileg volt. A játék alatt tilos megszólalni!
  18. A játék lezárása: Mikor reggel bejön az ikertestvér, és meglátja műve hasonmását, megdicséri testvérét, hogy mennyire ügyesen/hasonlóan le tudta utánozni a szoborcsoportot, akik megtapsolják a másolót, majd (ha szükséges) visszarendeződnek az eredeti pozíciójukba.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Közösen, körbeállva verbálisan értékeltük a játékot, válaszolva irányított kérdésekre (amelyeken már a játék alatt is gondolkozni kellett): Mit csináltatok volna az utánozós ikertestvér helyében másként, illetve ugyanúgy? Hogyan éreztétek magatokat a játék alatt, okozott-e valami szokatlan érzést bennetek? A játékban az volt a jó, hogy nem lehet vesztese, így senkiben sem volt nyerési kényszer, a játék oldott hangulatban zajlott. 🙂
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A játék szűkítése (hárman játszani): az egyik (szobor) ül, a másik (szobrász) mögötte áll, hogy ne lássa a szobor arcát. Az valamilyen arckifejezést, grimaszt vesz fel, és kézfelemeléssel jelzi, hogy készen van (itt sem szabad megszólalni). Ezt le kell tapogatnia a szobrásznak (a szobor nem mozoghat a játék végéig). Majd jön a harmadik személy (modell), akin a szobrásznak az eredeti szobor mását kell megformáznia. Ha készen van, közösen összehasonlítják (arckifejezés megváltoztatása nélkül) a művet.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Úgy éreztem, ebben a játékban csak annyiban kellett figyelnem/tanácsokat adnom, hogyan állítsa be a tanuló a szoborcsoportot (ne legyen vicces, sértő stb), a játék további menetéhez nem kellett semmiféle közbeavatkozás. 🙂
  22. Egyéb/megjegyzés: A gyerekek mindvégig élvezték a játékot, mert a kerettörténet megváltoztatásával nem ismerték föl az eredetit. Úgy éreztem, hogy mivel saját ötleteikre és kreativitásukra voltak hagyatkozva, sokkal felszabadultabb és oldottabb légkörben zajlott a megvalósítás, mint a teljesen irányított játékok alatt.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Hargitai Anikó, (hargitai.anikoo@gmail.com)