JÁTÉKRA FEL!

Gyönyörűné Erdei Judit: Csapj le rá!

  1. A játék neve, címe: Csapj le rá!
  2. A játék pedagógiai célja: A szűrrátét/népi kézműves mesterség/ színpárainak megismerését, megkülönböztetését elősegítő játék. Itt csak a mesterség szabályainak megfelelő színeket lehet egymással használni. A lehetséges színpárok elsajátítása.
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Stabil asztalok és padok elhelyezése.
  6. Résztvevők száma: -8
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 1-5 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: Asztal, két pad, kisebb különböző szűrrátétes színű és mintájú tárgyak, kb. 3-6 db.
  12. Technikai igény: Nem szükséges.
  13. Az előkészítés feladatai: Szabad térén, megfelelő elég világos, szélvédett hely kiválasztása, lefoglalása, Padok, asztalok elrendezése.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A helyszín kiválasztásába, a hely berendezésébe, elpakolásba. Szűrrátétes tárgyak elhelyezése az asztal végén.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Előzetes tudás előhívása. Beszélgetés aszűrrátétes színpárokról.A játékvezető ültesse le úgy a gyerekeket, hogy mindenki szabadon dönthet a helyéről! Először olyan instrukciót kapnak, hogy a tárgyakhoz legközelebb a leggyorsabb gyerek üljön! A minél sikeresebb, élvezetesebb játék feltételeink ismertetése: figyelem, csendesség/súgásnál/ , gyorsaság. Határozott egyértelmű utasításokkal kell irányítani. Vezényszóra egyszerre szabad csak a hallottakat továbbsúgni!
  17. A játék menete, játékszabályok: Az asztal két hosszabbik oldalán azonos számú gyerek ül. Két csapat van. Az asztal egyik végén áll a játékvezető, a másik végén van néhány szűrrátétes tárgy elhelyezve, az asztal lapján. .A játék elején a játékvezető ismerteti a játékszabályt. Az asztal végén vannak a lecsapni való szűrrátétes tárgyak. 1.A két sor kezdő játékosainak megsúg egy szűrrátétes színpárt, úgy hogy azt más ne hallja. 2.Ugyanazt súgja mindkét kezdő játékosnak. 3.Akinek előbb súgott, a megkapott információt meg kell csendben, magában tartsa, a rajtig! 4. Megbeszélt jelre indul a játék. 5.Amit, az első gyerek hall a játékvezetőtől, adott jelre, tovább kell súgnia a következő gyereknek! 6. Úgy kell tovább adni, hogy csak az hallja, akinek súgták! 7.Ő tovább adja a szomszédjának, és így tovább. 8. Az asztal végénél ülő, utolsó gyerek csapjon le, minél gyorsabban a hallott színpárnak megfelelő tárgyra! 9. Ilyen színpárú tárgynak lenni kell az asztal végén levők között. 10.Lecsapni csak az utolsó játékosnak lehet ! 11. Amelyik sor végén csapnak előbb le a megfelelő színű tárgyra, az ő csapata győz./hibátlan megoldás, gyorsaság/ 12.Helycserével, forgószínpad szerűen, mindenki lehet minden szerepben, tehát olyan, akinek elsőnek súgnak és lecsapó is. Akár több kör is játszható, visszavágó jelleggel is.
  18. A játék lezárása: Az a csapat győz, akik a legtöbbször a leggyorsabbak voltak, és jó tárgyra csaptak le, úgy hogy le ment egy kör, mindenki visszaült az eredeti helyére.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játékosok feladathoz való hozzáállásának, együttműködésének, gyorsaságának és tudásának értékelése, véleményezése. A győztes csapat jutalma lehet: tűzijátéktaps, apróbb jutalomtárgy stb., szóbeli dicséret. A játék megbeszélése: Hogy érezted magad? Kinek tetszett/Nem tetszett? Miért? Mit változtatnál a játékon? Mit tanultál?
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: I./1. Ha nincs olyan színpár az asztalon. Akkor az utolsó kézfeltartással jelezze azt! Aki előbb jelez, az a győztes. I./2. Csapatok kialakításával. Csapatkapitány választással, titkos számozással, majd a következő körben új csapatkapitánnyal. II. Más játékká alakítható: II:/1. Pl. vizuális kultúra tantárgyhoz, színtannál: fő- és mellék színek ismeretének ellenőrzésére. Az asztal végén egy fő szín/ Pl. piros / és egy mellékszín,/Pl. lila /. Ezek lehetnek lapok, vagy textilek, az anyaga mindegy/.A színek a játék során cserélhetők más fő és mellékszínekre. Az első játékos fülébe csak azt kell súgni, hogy főszín, és ha tudja az utolsó játékos, hogy melyik az/ vagyis a piros/ akkor jóra fog lecsapni. Ha mellékszínre ad utasítást a játékvezető az utolsó játékos a narancssárgára kell, hogy lecsapjon jó válasz esetén. II./2.Művészettörténetnél tanult épület, festmény, szobor stílusának meghatározásához használható. Pl. 3 kép: Notre-Dame, Jáki Bencés Apátsági templom, Versailles-i palota. Feladat: Csapj le a megfelelő stílusú képre! Egy szót kell csak súgni, Pl. gótikus. A játékosok tovább súgják, a sor végén ülő a Notre-Dame képére csap le! III./Matematikából síkidomokra, térbeli tárgyakra. IV. Történelemnél: történelmi személyekre…. V. Földrajznál térképen városokra, felszíni formákra, stb. – Variálható, – Iskolai oktatásban jól használható több tantárgy esetében is. – Számonkérés játékosan és tanul is vele a gyerek.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Ne legyen túl nagy korkülönbség a gyerekek között, hogy egyformán elérhető, lecsapható legyen a tárgy. ! Ne legyen senkinek túl nagy az asztal és az asztalon lecsapandó tárgy kényelmesen elérhető legyen! A pontos kezdés betartása, szabálytalanságok kiküszöbölése. Olyan tárgyakat biztosítson, ne legyen megtévesztő színárnyalatú színpár!
  22. Egyéb/megjegyzés: A játékot Sárándon, a komplex élménytáborban, a Napközis Erzsébet táborban játszottuk. Elég speciális, magyar népi kézműves mesterséget tanítok. Játékvezetőként felhívtam a figyelmet a nyitó vetítéssel egybekötött előadásra és kiállításon látottakra.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: https://drive.google.com/folderview?id=0B3rujwtEGZjIV1VycGRxNlY1ZVU&usp=sharing
  24. A Játékot lejegyezte: Gyönyörűné Erdei Judit