JÁTÉKRA FEL!

Györe Mihályné: Plusz-mínusz

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Plusz-mínusz
  2. A játék pedagógiai célja: A gyerekek sajátítsák el és gyakorolják a pozitív és negatív szám, illetve a nulla fogalmát. Figyelem és koncentráció fejlesztése. Koordináció fejlesztése (jobb-bal).
  3. A játék jellege: Egyéb
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Elég távol álljanak egymástól a gyerekek, hogy mozgás során meg ne üssék egymást.
  6. Résztvevők száma: 8-14
  7. Résztvevők életkora: 10+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: Piros és kék színű kártyák, vagy piros és kék logikai négyzetlapok, borsószemek, pontozólap.
  12. Technikai igény: iskolai padok (4 gyermek részére egy pad)
  13. Az előkészítés feladatai: A padok egy sorban egymás mellett, a gyerekek a pad két oldalán egymással szemben fognak állni, szék nem kell.
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A színes kártyákat előző órák valamelyikén a gyerekek önállóan készíthetik el a színes papírokból (téglalap szerkesztésének gyakorlása). A pontozó lapot is előző órán a gyerekek saját maguknak elkészíthetik, vagy a tanár elkészíti, és fénymásolja a tervezett feladatoknak megfelelően.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: A matematika óra elején elmondom, hogy az egész számokkal kapcsolatos feladatokat fogunk megoldani játékos formában.
  17. A játék menete, játékszabályok: A játékosok a sorba rakott padok két oldalán állnak, minden padnál két-két gyerek, a játékvezető a padsor végén áll. Mindig csak az egyik oldal játszik, a másik oldalon álló gyerek a pontozó. Bizonyos játékszám után csere. Az egyik sor gyereknél a jobb kézben a piros, a bal kézben a kék kártyák vannak. A velük szemben álló gyerekek előtt a padon borsószemek, a pontozólapok és íróeszköz található. a) A játékvezető egész számokat mond. Ha pozitív a szám, akkor a játékosoknak a piros kártyát a jobb kezében, ha negatív a szám, akkor a kék kártyát a bal kezében fel kell mutatni. Ha pedig a szám nulla, akkor mindkét kart fel kell emelni. (A pozitív kifejezést a pozitív számok előtt nem kell feltétlenül mindig kimondani.) Közben a szemben álló gyerekek borsószemeket tesznek a játékos elé minden jó válasznál. Néhány kör után megszámolják a borsószemeket, és beírják a pontozólapra. b) Lehet nehezíteni a játékot azzal, hogy a játékvezető azt mondja: ha mínusz 2-nél nagyobb számot mondok, a jobb kezedet emeled fel, ha mínusz 2-nél kisebbet, akkor a bal kezedet. Ha pont mínusz kettőt, akkor mindkét kezet fel kell emelni. Ennél a fajta feladatnál többször is lehet számot váltani. Ugyanúgy megy a pontozás, mint az előző feladatnál.
  18. A játék lezárása: Akkor érdemes a játékot lezárni, ha a gyerekek többsége hibátlanul el tudta végezni a feladatot, és mindenkinek elég sok borsószeme összegyűlt.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Ha tanítási órán játszunk, akkor piros ponttal, szorgalom ötössel lehet jutalmazni a legtöbb pontot elért gyereket. Ha pl. a napköziben játszunk, akkor piros ponttal, matricával stb. lehet jutalmazni.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Ha már a tananyagban eljutottunk az ellentett és abszolútérték fogalmához is, akkor az eredeti pozitív-negatív számok bemondását lehet nehezíteni pl. a 8 ellentettje, a mínusz 23 abszolútértéke stb. számok bemondásával.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Én mindig a legegyszerűbb feladattal kezdem, hogy mindenkinek legyen sikerélménye. Utána pedig a nehezedő feladatok előtt mondom el mindig az új játékszabályt.
  22. Egyéb/megjegyzés: Több éves tapasztalatom, hogy ezt a játékot nagyon szeretik a gyerekek, és az elsajátítási hatékonysága is magas.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Györe Mihályné