JÁTÉKRA FEL!

Furákné Tóth Ildikó: Mozgó és mozdulatlan műalkotások

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Mozgó és mozdulatlan műalkotások
  2. A játék pedagógiai célja: egyensúlyérzék, megosztott figyelem, együttműködési készség, vizuális memória fejlesztése, vizuális nevelés (műalkotások megismerése, felismerése a jellegzetes mozdulatok alapján)
  3. A játék jellege: Együttműködési
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: megfelelő méretű üres tér létrehozása a tanterem közepén, székek, asztalok oldalra pakolása
  6. Résztvevők száma: -8
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Nagyobb kör: Akkora hely, ahol a résztvevők hátra tudnak lépni
  11. Kellékigény: 1 db fényképész, 1 db alkotóművész, kb 6 db (létszámtól függő) műalkotás szereplői kártya, drapéria, székek, egyéb kiegészítők igény szerint.
  12. Technikai igény: projektor, képek gyűjteménye, híres, jellegzetes mozdulataikról ismert műalkotásokról (elhagyható abban az esetben, ha a képek saját fantáziára épülnek)
  13. Az előkészítés feladatai: tanterem átrendezése, asztalok, székek oldalra pakolása, projektor beüzemelése
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: asztalok, székek oldalra pakolása
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Kerettörténet ismertetése. ( Európa egyik leghíresebb műtermébe látogat egy nagyon kíváncsi fényképész, aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy alkotás közben is megfigyelhet művészeket, viszont ha nem elég szemfüles megviccelik a gyakran változó, megmozduló műalkotások.) Néhány jellegzetes művészettörténeti példa megtekintése. Ötletek gyűjtése a játék során alkalmazható mozdulatokhoz, képekhez. De lehetőség van egy konkrét szobor vagy festmény leképezésére is, amely ezáltal sokkal jobban befogadhatóvá válik számukra. Valamint az egyéni fantáziára épülő ötletek alkalmazása is lehetséges. A játék megkezdése előtt erről dönteni kell.
  17. A játék menete, játékszabályok: Szerepkártyák kihúzása után 1 fő fényképész, 1 fő alkotóművész és a létszámtól függően kb 5-7 fő képalakító szereplő kezdi meg a játékot. Az alkotó megkezdi munkáját, neki tetsző vagy egy már ismert műalkotást idéző pózba állítja a szereplőket. A fényképész alaposan szemügyre veszi az alkotást (fényképez), majd valami elvonja a figyelmét és átmegy egy másik műterembe (kimegy az osztályteremből). Amíg ő kint van a művész egy hirtelen ihlettől vezérelve átalakításokat végez a beállításon (helycsere vagy testhelyzet változtatás stb). A visszatérő fényképésznek meg kell mondania, hogy mi változott a képen és visszaállítani azt.
  18. A játék lezárása: Ha sikerül minden változást megneveznie, akkor továbbra is ő marad a fényképész, ha nem, akkor más kerül ebbe a szerepbe úgy, hogy mindenki újra húz a szereposztó kártyákból. Így több fordulóssá válik a játék.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Külön dicséret és taps a játék végén a legfantáziadúsabb alkotóművésznek és legszemfülesebb fényképésznek, akit a játékosok véleménye alapján választunk ki.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Idősebb diákoknál, ha alapozhatunk már némi művészettörténeti alapismeretre, a játék része lehet konkrét műalkotások felismerése beállított pózok alapján.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Körülbelül négy-öt változtatásnál ne történjen több a műalkotáson. Így könnyebben számontartható.
  22. Egyéb/megjegyzés: Először érdemes nagyobb különbségeket létrehozni. Kisebb csoportokban több változást lehet megfigyelni.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Furákné Tóth Ildikó