JÁTÉKRA FEL!

Felhalminé Szabó Ildikó: Gonosz óriás és a virgonc törpék játék (saját ötlet alapján)

A játék neve, címe: Gonosz óriás és a virgonc törpék játék (saját ötlet alapján)

A játék pedagógiai célja: csoportkohézió erősítése, mozgásfejlesztés, gyors reagálóképesség fejlesztése

A játék jellege: Egyéb

A baleseti kockázat szintje: alacsony

Szükséges biztonsági intézkedések: Minél többen vesznek részt a játékban ,annál több helyre van szükség. Ilyenkor elővigyázatosságból az asztalokat és a székeket kicsit félretoljuk, hogy megfelelő tér álljon rendelkezésre és a hely biztonságos legyen.

Résztvevők száma: 8 főnél kevesebb, 8-14 fő, 15-20 fő,

Résztvevők életkora: 5 évtől fiatalabb

Játékidő: 5-10 perc

Helyszín: Elsősorban beltérben játszható

Helyigény: Nagyobb tér: Tipikusan pl. fogójátékok helyigénye

Eszközigény: Különösebb kelléket nem igényel. De, hogy izgalmasabbá tegyük a játékot, egy-két asztalt leterítünk (kerettörténetben: bánya).

Technikai igény: nincs

Az előkészítés feladatai: Az asztalok leterítésében segíthetnek a nagyobbak, illetve ha több játékos játssza, akkor az asztalok és a székek eltolásában szintén segíthetnek.

Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc

A résztvevők bevonásának lehetőségei: Az bevonás lehetőségét az előkészítés feladataiban szerepeltettem.

A játék megnyitása, nyitánya: Kerettörténet meséje (óvodás korosztály mesével vagy versikével jól motiválható)

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy meseerdő. Ebben a meseerdőben éltek a virgonc, mindig mozgó, táncoló, ugrabugráló törpék, akik mindig vidámak és jókedvűek voltak. De az erdő melletti hegyen lakott a gonosz óriás, akinek hatalmas bányái voltak, ahol a csillogó drágaköveket bányásztatta a föld alól, azokkal a kis törpékkel, akiket elvitt magával. A törpék azonban rájöttek, hogy ha mozdulatlanná válnak, akkor az óriás nem veszi észre őket és nem tudja őket magával vinni. Tehát csak addig ugrabugrálhattak, táncolhattak, amíg nem látja őket az óriás, de amint elkezdi figyelni őket, mozdulatlanná kell válniuk, mert ha nem, akkor egész életükben az óriás bányájának foglyai lesznek.

Ha már a játékot sokat játsszuk és mindenki ismeri a kerettörténetet, mesét, akkor már csak egy általam írt versikével vezetem elő.

Kicsi törpe jól vigyázz, az óriás rád talál! Míg a hátát látod, folytathatod táncod. De amint feléd néz, mint egy szobor olyan légy!

A játék menete, játékszabályok:A játékvezető az óriás, aki háttal áll a gyerekeknek, akik egymás mellett úgy helyezkednek el, hogy legyen helyük táncolni, ugrálni stb. (egy helyben végezhető mozgások). Amikor az óriás megfordul, mindenkinek mozdulatlanná kell merevednie, aki megmozdul azt magával viszi az óriás (lehet, hogy egyszerre több gyereket is, adott esetben).

A játék lezárása: A játék győztese, a legügyesebb törpe, az a kisgyerek, akit nem sikerül elkapnia az óriásnak.

Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A győztes esetleg lehet a következő óriás, ha kisebb gyerekről van szó, neki segít a játékvezető, ha nagyobb gyerek (5-6 év), már önállóan is el tudja végezni ezt a feladatot.

Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A már leírt mondókával kísért változat is már egy újabb variáció. Nehezíthető a feladat, ha több óriás figyel egyszerre.

A játékvezető speciális feladatai: –

Egyéb/megjegyzés: –

A játékot lejegyezte: Felhalminé Szabó Ildikó