JÁTÉKRA FEL!

Farkasházi Csilla: Bingó óriás sakktáblán

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Bingó óriás sakktáblán
  2. A játék pedagógiai célja: Matematikai műveletek gyakorlása
  3. A játék jellege: Egyéb
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések:
  6. Résztvevők száma: -8,8-14
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 10-15 perc
  9. Helyszín: A játék bárhol játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: Textil sakktábla (A Sakkpalota iskolai készlethez tartozik, de saját kezűleg is elkészíthető, mérete 1,5m x 1,5m), laminált korongok két színben a mezők méretéhez igazodva, laminált számkártyák a kis szorzótábla számaiból, egy-egy alkalommal 64 lapra van szükség.
  12. Technikai igény: —
  13. Az előkészítés feladatai: Sakktábla leterítése a földre/fűre, a százas csomagból 64 számkártya elhelyezése a mezőkre, a számok véletlenszerűen különböző irányba forduljanak (lesz ismétlődés is a számok között, ha tudunk rá figyelni, igyekezzünk ezek minél távolabbi elhelyezésére pl. a 24 négy helyen szerepel a szorzótáblán, így a számkártyákon is: 24 = 3×8 = 4×6 = 6×4 = 8×3)
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: A gyerekek saját maguk is elkészíthetik a számkártyákat és a korongokat, és ők rakhatják ki a kezdő helyzetet.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Két csapat alakítása, korongok kiosztása, a játékosok elhelyezkedése a játéktábla körül.
  17. A játék menete, játékszabályok: A játékvezető egymás után sorol fel szorzás feladványokat, a játékosok igyekeznek minél gyorsabban lerakni a korongjukat a helyes eredményt (szorzatot) jelölő számkártyá(k)ra. Az a csapat nyer, amelyik több bingót ér el a játék során. Bingó: vízszintesen, függőlegesen vagy átlós irányban 4 azonos színű, egymás melletti korong. Mivel nagy a tábla (8×8-as), lehet négyes helyett ötös bingót is játszani.
  18. A játék lezárása: Amint elfogy az egyik csapat minden korongja vagy a csapatok elfoglaltak minden mezőt; bingók megszámolása.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: Melyik csapat nyert? Mi tetszett a játékban? Hogy tudták a csapattagok egymást segíteni? Ki érzi úgy, hogy még gyakorolnia kell a szorzótáblát? Mennyire függött a szerencsétől vagy a tudástól a játék? Jutalom lehet a következő kezdő tábla kirakása vagy új, bonyolultabb feladványok és válaszkártyák készítése.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: Korongok elhelyezése helyett lehet babzsákot dobni a mezőkre, a szorzótábla szorzatai helyett használhatunk összetett feladványokat vagy számrejtvényeket, nyitott mondatokat (ha több megoldása van, egyszerre több mezőt lehet elfoglalni), lehet gyakorolni vele a fejszámolást, ha kisebb gyerekekkel játsszuk, lehet egyszerű összeadás, kivonás a feladványokban. Úgy is játszhatunk, hogy a csapatok tagjai a játék közben találnak ki olyan feladványokat társaiknak, melyek eredménye szerepel a még szabad számkártyákon, ebben az esetben a játékvezető az időintervallumra figyel, és jelez, ha lejárt a gondolkodási idő.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Fokozott figyelem, hogy esetleges vita esetén tudjon segítsen dönteni abban, hogy melyik csapat foglalhatja el a mezőt.
  22. Egyéb/megjegyzés: A Tanító című országos módszertani folyóirat 2017. júniusi számában részletesen írok erről a játékról és módszertani vonatkozásairól.
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Farkasházi Csilla, (facsigacsi@gmail.com)