JÁTÉKRA FEL!

Farkas Miklós Józsefné: Csusszanjon vagy csattanjon?

Szerző:
  1. A játék neve, címe: Csusszanjon vagy csattanjon?
  2. A játék pedagógiai célja: figyelem fejlesztése, auditív differenciálás, testséma fejlesztés (jobb és bal kéz, oldal megkülönböztetése), szociális képességek fejlesztése: egymásra figyelés, együttműködés, fegyelem stb.
  3. A játék jellege: Bemelegítő, ráhangoló
  4. A baleseti kockázat szintje: Alacsony
  5. Szükséges biztonsági intézkedések: Játékosok figyelmének a felhívása, hogy ne túl erősen csapjanak az asztalra, mert a kezük megfájdulhat.
  6. Résztvevők száma: -8
  7. Résztvevők életkora: 7+
  8. Játékidő: 5-10 perc
  9. Helyszín: Elsősorban beltérben játszható
  10. Helyigény: Kör: Akkora hely ahol a résztvevők körbe tudnak állni/ülni
  11. Kellékigény: 5 forintos, de bármilyen más apró tárgy is lehet, ami valamilyen zörejt ad.
  12. Technikai igény: : iskolapadok, lehet állva, de kényelmesebb ülve játszani a játékot. Ebben az esetben iskolapad és székek kellenek
  13. Az előkészítés feladatai: Helyszín berendezése, egymással szembe ülve, biztonságosan tudjunk játszani
  14. Az előkészítéshez szükséges idő: 0-5 perc
  15. A résztvevők bevonásának lehetőségei: padok és székek beforgatása a játékhoz, esetleg előző foglalkozáson megkérni a gyerekeket, hogy olyan fém érmét, apró tárgyat keressenek, hozzanak magukkal, melyet a játékban használni lehet (elfér a tenyérben, nem szúr, nem vág, kicsi a baleseti kockázata) és különleges hangot, csengést ad.
  16. A játék megnyitása, nyitánya: Olyan játékot fogunk játszani, melyben nagyon fontos, hogy csendben legyetek, csak az adott zaj, zörej hangja legyen hallható.
  17. A játék menete, játékszabályok: Ha kevés gyermek játszik (6 fő alatt), akkor a pad egyik oldalán csak 1 gyermek áll, vele szemben az összes többi. Kiszámoló vagy önkéntesség alapján lehet kiválasztani azt a játékost, akinek ki kell találnia a zörej helyét. – Azok a gyerekek, akiknél az érem van, a pad alatt, szó nélkül, csak szinte érezve egymás kezét, minden külső jel és megnyilvánulás nélkül (a kitaláló ne vegye észre) helyezzék valakinek a kezébe a kis hangot adó tárgyat. – Nagyon fontos, minden tanuló egyszerre, finomanló helyezze az ökölbe szorított kezét a padra. – A kitaláló személynek el kell döntenie és kérnie kell a csapatot, hogy a kezük milyen formában nyíljon ki a padon és érintkezzen tenyerük azzal. – Csusszanjon: finoman, lassan nyíljon a tenyér – Finoman csapódjon a tenyér a padon Nagyon fontos, hogy az érmet birtokló csoport minden tagja egyszerre végezze el a kitaláló személy utasítását. – A kitaláló személynek meg kell neveznie, hogy kinél és melyik tenyere alatt van a keresett tárgy, érme – Kitalálás után helyet cserélnek a gyerekek, akinél az érem volt, ő lesz a kérdező
  18. A játék lezárása: Ha a játékot kevés gyermekkel (3-6 fővel) játszuk, akkor mindenki legyen kitaláló. Akkor van vége a játéknak, ha mindenkire sor került.
  19. Értékelés, jutalmazás, feldolgozás: A játékosok dicsérete, különösen, ha nagyon egyszerre, fegyelmezetten tudtak játszani. Érdemes megkérdezni tőlük, hogy hogyan érezték magukat, mennyire volt nehéz kitalálni a zaj forrásának helyét és mit tanultak a játékból, milyen tapasztalattal lettek gazdagabbak.
  20. Lehetséges továbbfejlesztések, variációk: A gyerekek, ha már nagyon jól ismerik a játékot és fegyelmezetten, együttmozogva tudják végrehajtani, nehezíthető: – több különböző tárgyat, (először kettőt, majd hármat stb) rakunk be a játékba, akkor, ha azoknak különböző a csengése, hangzása. Ebben az esetben már nem csak azt kell megmondani, hogy kinek a kezében van az érem, hanem azt is, hogy az előzőekben”bemutatott és meghallgatott” tárgyak közül melyik van játékban éppen. – Még nehezíthető a játék és ez már csak nagyobb gyerekeknél és több gyakorlás után lehetséges, hogy ne egy, hanem két gyermeknél legyen érem, amit lecsap vagy csúsztat.
  21. A játékvezető speciális feladatai: Érdemes először begyakoroltatni, hogy a gyerekek egyszerre tudják nyitni vagy csapni a tenyerüket, hogy ezzel is megnehezítsék a kitaláló személy feladatát. Ha ennek fontosságát megértették, akkor lehet kezdeni a játékot. Ha már nagyon megy egy érmével, akkor meg lehet próbálni a következő fokozatot, a különböző hangzású érmék használatát. Folyamatosan figyelni kell a játékosok fizikai és lelki biztonságára is.
  22. Egyéb/megjegyzés: Eddigi tapasztalatom szerint minden csoport és korosztály szereti ezt a játékot. Nagyon jól lehet használni motivációként, vagy egy foglalkozás lezárásaként is. Észrevétlenül fejleszti a gyerekek auditív differenciáló képességét, figyelmét, fegyelmezettségét, egymásra figyelését
  23. A foglalkozásról készült fotó/videó: 
  24. A Játékot lejegyezte: Farkas Miklós Józsefné